Gödöllő

Gödöllő Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeleti irányban, a Rákos-patak partján fekszik. Gödöllőt 1349-ben említik először oklevelekben, városi rangot 1966-ban kapott. A város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. Gödöllő közlekedési csomópont, a fővárossal a HÉV is összeköti. 

A szűkebb értelemben vett Gödöllő egy medenceszerű, teknő alakú mélyedés a Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján. Budapestről autóval, buszokkal, vonattal és hévvel is eljuthatunk Gödöllőre kevesebb mint egy óra alatt. A Budapest Örs vezér téri végállomástól induló vonal végállomása a gödöllői vasútállomás mellett található. A 3-as számú országos főút átszeli a várost. A város körüli egybefüggő, nagyjából 100 négyzetkilométernyi erdőfelület egynegyede Gödöllő közigazgatási területéhez tartozik.

A Gödöllői dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. A török időkben a település teljesen elpusztult, később újra benépesült. Vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett 1763-ban. Gödöllő a II. világháborúig főként a mezőgazdaságból élt. A háború után az iparosítás, új munkahelyek teremtése következtében szinte megháromszorozódott a lakosság. A belterületeken lakótelepeket emeltek.

Gödöllő látnivalók:

• Grassalkovich kastély
• Gödöllői Barokk Színház
• Horhy Milkós Bunkere
• Iparművészeti Műhely
• Városi Múzeum
• Szent István Egyetem
• Gödöllői Arborétum
• Méhészeti Gyűjtemény

Gödöllő két legjellegzetesebb épülete a Városi Múzeum és a Gödöllői Grassalkovich Kastély, mindkettő a Fő tér (Szabadság Tér) közelében található. A városba tett látogatás során ezeket a látnivalókat mindenképp érdemes megtekinteni.

Fő tér – Gödöllő

Gödöllő főtere a nagy kiterjedésű Szabadság tér. A tér középpontjában egy református templom áll, díszkivilágítással, egyedi lámpaoszlopokkal. A ma látható barokk stílusú templom 1745-ben lett felszentelve. Érdekesség, hogy hagymasisakos tornyát 1801-ben három méterrel megemelték.


A templom előtt egy természetes kőelemekkel burkolt visszafogott szökőkút található, melyet 13 LED-es víz alatti lámpatest világít meg.

Világbéke Gong

Európában először Gödöllő Főterén került felállításra a Föld népeinek testvériségét hirdető emlékmű, mely Indonézia ajándéka Magyarországnak. A Gong a világbékét és a Föld népeinek testvériségét hirdeti. Középen a kék földgolyó látható, körben a főbb világvallások szimbólumai és a Föld országainak zászlói.

A gong 2 méter átmérőjű, 150 kilós, egy indonéz szobrászművész alkotása. Az emlékmű teljes története részletesen az előtte elhelyezett fekete márványtáblán olvasható.

Grassalkovich Kastély

A Gödöllői Grassalkovich kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. Történelmi és műemléki szempontból is hazánk kiemelkedő értéke. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Erzsébet királyné (Sisi) kedvelt pihenőhelyeként szolgált. A kastélyt és a hozzá tartozó épületegyüttest Grassalkovich Antal építette az 1730-as években. Tervezője Mayerhoffer András volt.
A kettős U-alak hét szárnyának építése több lépésben történt. A épületegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között színházat alakíttatott ki. A kastély a két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A II. világháború után szovjet laktanya és szociális otthon működött benne, mely az épület lassú pusztulásához vezetett.
A Gödöllői Grassalkovich kastély épületegyüttesének felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996-óta fogad látogatókat a világ minden tájáról. Történetének korszakait a kastély múzeumának állandó kiállítása mutatja be.

A kastély parkja ingyenesen látogatható.

Gödöllői Barokk Színház

A barokk színházat 1782 és 1785 között alakította ki Grassalkovich II. Antal, az épületegyüttes déli szárnyában. A színház a korábbi háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre, 100 személy befogadására volt alkalmas. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg.

Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít.

Horthy Miklós bunkere

A Grassalkovich 1920 és 1944 között volt Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája. A kastély déli oldalán 1944 nyarán megkezdték Horthy Miklós és családja számára egy bombabiztos bunker építését. A bunker nagyjából 10 méter mélyen fekszik a föld alatt, 170 cm széles vasbeton falakkal. A bunker 20 befogadására alkalmas, 2011. június 15-e óta látogatható.

Iparművészeti Műhely

A Gödöllői Iparművészeti Műhely 1998-ban alakult, Gödöllőn és a környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként.

A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén.

A kiállítások rendszeresen látogathatók, az országos sajtó hírt ad minden rendezvényről, valamint a televízió különböző műsoraiban is szerepelnek programjaink.

Városi Múzeum

A Gödöllői Városi Múzeumban különböző kiállítások keretében megismerkedhetünk a városkép alakulásának történetével. A Múzeumnak az 1998 – 1999 között felújított Hamvay kúria ad otthont, mely mai formáját Grassalkovich Antal idején nyerte el.
A múzeum gyűjteménye alapját a Heltai Miklós (1909-1989) által 1952-ben indított helytörténeti szakkör teremtette meg, mivel a településen kialakított korábbi gyűjtemények a II. világháború alatt megsemmisültek. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Az épület udvara a városi piacnak ad helyet.

A városi Múzeum állandó és időszakos kiállításokkal várj a látogatóit. Az intézmény 2001-ben elnyerte az  – Év Múzeuma – címet, mely a legrangosabb szakmai kitüntetés.

Az időszaki kiállító teremben évente egy-két kiállítás nyílik.

Cím: 2500 Gödöllő , Szabadság tér 5.

Szent István Egyetem – Gödöllő

A Szent István Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.
Az épület eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült és oktatási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni békeszerződés következtében elvesztették kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumaikat. A cseh területre került jászóvári prépostság rendfőnöke, dr. Takács Menyhért ezért szándékozott új intézetet alapítani Magyarországon. 1923-ban állami támogatásként 88 hold területet kaptak erre a célra a gödöllői koronauradalom Fácános nevű erdejéből.

Elsőként az épülettömb déli, gimnáziumi szárnya készült el 1924 szeptemberére. Egy évvel később a keleti szárnyban megkezdte működését a Szent Norbert Nevelőintézet. A rendház 1928-ban nyílt meg, a nyugati, főhomlokzati szárnyban.

A II. világháború alatt az épületet több bombatalálat érte. 1944-ben a gimnáziumot és a nevelőintézetet hadikórházzá alakították át. A mára már szinte önálló városrésszé fejlődött intézmény a legnagyobb és legkorszerűbb agrártudományi egyetem Magyarországon.

Botanikus kert

A nagyjából 1400 növényfajnak otthon adó botanikus kertet 1959-ben alapították. Ez volt Magyarország első agrobotanikus kertje. A mediterrán és szubtrópusi gyűjteményben közel 150 egzotikus növényfaj található.

A kert közepén elhelyezkedő Vén Vadkörtefa 2013-ban a magyarországi Év Fája Verseny győztese, illetve 2014-ben az Európai Év Fája Verseny ezüstérmese volt. A botanikus kert 2008 óta természetvédelmi terület.

Cím: Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Gödöllői Arborétum

A Gödöllői arborétumot 1902-ben alapították, azzal a céllal, hogy nálunk állományokat nem alkotó fajokat, elsősorban fenyőket honosítsanak benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be. A húszas és harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjének számított. A parkban összesen 147 fenyő és nyitvatermő illetve 875 lombos fa és cserje kapott helyet. A növények nem egyesével vagy kisebb csoportokba lettek telepítve, hanem állományszerűen, parcellákba.

Az eredetileg 190 hektáros területen alapított arborétum jelenleg 350 hektár területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű.

1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. A Gödöllői Arborétumot 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete.

Az Arborétum ingyenesen látogatható. Kerekes székkel is látogatható.

Megközelítés: Gödöllőről déli irányban, az Isaszegi úton haladva, az első vasúti átjárót elhagyva érünk a Gödöllői Erdészeti Arborétumhoz.

Nyitva tartás: Naponta 8-16 óráig

Méhészeti Gyűjtemény – Gödöllő

A Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. A múzeum építése a méhészek társadalmi összefogásának próbája volt. A Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
Az Múzeum a lépből kiragadott három viaszsejt alaprajzú, méhkas szerű épület. A Méhészeti gyűjteménytár képet nyújt a múltról és jelenről, valamint betekintést mutat a jövő eszközeire. A ma is használatos igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg, míg a legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak helyet.

A kiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható, az intézet munkaideje alatt. Igény esetén méhészeti tárgyú előadást is biztosítanak.

Cím: Gödöllő, Isaszegi út

Gödöllői dombság

A Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező Gödöllői dombság Pest megyében, Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység határolja.
A Gödöllői dombság átlagos tengerszint feletti magassága 150-250 méter. A dombságot főleg lösz és homok borítja. A tájegység legmagasabb pontja a Margita csúcs a maga 345 méteres magasságával. A csúcson található a Margita kilátó, amely egy henger alakú betonkolosszus. A Gödöllői dombság a középhegység és az alföld közti átmenetet képezi.

Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány található a területen. Legismertebb mocsaras területe a Mezse-mocsár, mely Budapest XVII. kerületének szélén szélén található. A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították, itt hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. A védett terület Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát érinti és 11.801 hektár kiterjedésű.

A Gödöllői dombság igencsak szegény felszíni vizekben. A patakok nem bővizűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. A dombságban fellelhető tavak mesterséges álló vizek, a patakok felduzzasztásával hozták őket létre. Egyrészt a földek öntözésére szolgáltak, másrészt a malmokat hajtották a vizükkel. Halastóként is funkcionáltak. Ez a szerepük a mai napig is meg van, horgászni, pihenni járnak ki az emberek a környék tavaihoz.

A Gödöllői dombság patakjai:

• Aranyos-patak
• Besnyői-patak
• Egres-patak
• Mogyoródi-patak
• Rákos-patak
• Szilas-patak

Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.

Úrréti-tó

Az Úrréti-tó Gödöllő határában fekszik, Szada irányába. Gödöllő Blaha város részén található, közel az autópálya felhajtóhoz. Egy apró kis horgásztó, területe kisebb mint 1 hektár. A tavat sűrűn növő sás veszi körbe. Alsó harmadát vasúti töltés szeli át.
Az Úrréti-tóból ered a Fiók-rákos patak. A Dózsa György út és a Rét utca találkozásánál található tó nem szárad ki a környék talajvíz háztartásának köszönhetően. A természetes lefolyását betonátereszek segítik.

Az Úrréti-tóban és környékén védett állat- és növényfajok élnek. Horgászni szabadon lehet a tóban. Kárászt, pontyot, csukát, paducot, bodorkát, vörösszárnyú keszeget, szilvaorrú keszeget és csapó sügért lehet fogni.

Az Úrréti-tó Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdona.

Erzsébet park

A Gödöllői Erzsébet Park a Királyi kastély kertjével szemben található, 1898-ban létesítették Erzsébet királyné halálát követően. Az Erzsébet park, egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a királynénak. Magyarországon összesen 3 000 000 emlékfát ültettek, melyből ide mintegy 48 000 került.

A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

A Sziklahalom emlékmű, mely Erzsébet királyné szobra mögött magasodik, szintén az ő emlékére készült. Építését 1988 őszén kezdték meg, sziklahalom kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik.

Az emlékmű előoldalán Erzsébet királyné emléktáblája és egy pihenőpad található, a tetején lévő Szent Koronáig lépcső vezet fel.