Last updated on december 4th, 2023 at 03:42 du.
Hatvan település Heves vármegye délnyugati részén, a Mátra hegység lábánál található. A Zagyva folyó és Bér-patak találkozásánál fekvő város a vármegye harmadik legnépesebb települése.
Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. 1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a Buda–Krakkó kereskedelmi út itt húzódott. 1406-ban Zsigmond királytól mezővárosi rangot kapott. A városban háromszor tartottak országgyűlést (1442, 1505, 1525).
A törökök 1544-ben foglalták el a hatvani várat, és 142 évig tartották megszállva. 1867-ben megépült a vasút, 1889-ben a cukorgyár. Ezeknek köszönhetően indult fejlődésnek a település. A 20. század viharai súlyosan érintették a város, a legnagyobb veszteséget az 1944. szeptember 20.-i bombázáskor szenvedte el. Hatvan 1945-ben ismét városi rangot kapott, ma a térség gazdasági, egészségügyi, oktatási és kulturális központja.
Régió: Észak-Magyarország
Területe: 66,31 km2
Népesség: 20 480 fő
Tengerszint feletti magasság: 105 méter
Hatvan városa három jól elkülöníthető városrészből áll:
- Óhatvan
- Újhatvan
- Középhatvan
Óhatvan területét az organikusság és a lakótelepi szigorúság kettőse, míg Újhatvan területét a szabályosság jellemzi. Mindkettő területet jellemzően lakóterületek fedik, központi részein településközponti funkcióval, míg szélein a gazdasági területek megjelenése a jellemző. A két településrész közé nőtt Középhatvan területe, amelyet a főút két eltérő funkcióra szakít, délen a gazdaságifunkció a jellemző, míg északon a rekreációhoz kapcsolódó zöldfunkciók.
Hatvan településképét elsősorban a mesterséges elemek, azaz az építmények határozzák meg. A domborzati viszonyokból adódik, hogy kevés olyan magaslat található ahonnan a település felülnézetből, madártávlatból látható lenne.
Településképi szempontból meghatározó épületeket, díszítéseket a város Óhatvani, központi részén találhatunk a legtöbbet. Itt főleg a barokkos jegyek dominálnak, a XX-XXI. századi elemek mellett. Óhatvan városrészben kiemelkedő értékű barokk kori építészeti elemek találhatóak, melyek határozzák a városrész alapvetően kisvárosias karakterét.
Újhatvan település fő karaktere a kertvárosias jelleg, valamint az ezeket övező iparterületi beépítés.
Hatvan látnivalók
Grassalkovich-kastély – Magyar Vadászati Múzeum – Hatvan
A település történeti magjában található a Hatvani Grassalkovich kastély, mely a település egyik legjelentősebb műemléki épülete. Építtetője I.Grassalkovich Antal, aki a XVIII. század első felében Oraschek Ignácot bízta meg a középső emeletes rész megépítésével. 1763-ban Jung József két földszintes oldalszárnyat épített hozzá.
A kastély helyén a középkorban egy sokszor ostromolt palánkvár állt, melynek napjainkban a felszínen már nincs látható nyoma. A Hatvani vár a 16. században épült. Ez volt a legjelentősebb erődítmény Buda és Eger között. A törökök 1544-ben foglalták el és 142 éven át szandzsákként működött. A törökök kiűzése után az elpusztult vár maradványait az újjáépítéshez használták fel.
Mai formáját többszöri felújítás és átépítés után nyerte el. A II. világháború után gazdátlanul maradt kastély berendezéseit széthordták, ősfáit, díszcserjéit kivágták. Az épületet 1979-ben életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. A 2014-ben befejezett felújítása óta a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak ad otthont.
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként működő Vadászati múzeumban 3 szinten természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók.
Az állandó kiállítás bemutatja a vadászmesterség történetét, a Kárpát-medence vad- és halfajait, azok életterét, megismerkedhetünk a vadászat kultúrájának tárgyi emlékeivel és az ősi gasztronómiával.
Hatvany Lajos Múzeum – Hatvan
A Hatvani Múzeumot a 1969 márciusában hozták létre Doktay Gyula építészmérnök magángyűjteményére alapozva. A múzeum a város történelmi központjában, a Kossuth téren, a Grassalkovich-kastéllyal szemben a régi Sörházban található. Az intézmény a 70-es években lehetőséget biztosított a rendszer ellenzékének számító képzőművészek, a hazai avantgárd bemutatkozására. Ebben az időszakban vette fel az intézmény Hatvany Lajos nevét, miután a híres mecénás özvegye jóvoltából számos alkotással gyarapodott a gyűjtemény.
A múzeum egyik büszkesége a város területén fellelhető nemzeti értékeket tartalmazó gyűjtemény, a helyi értéktár, egyben ipartörténeti kiállítás. A Hatvani Értéktár részeként jegyzett Cukorgyár történetét és a cukorgyártáshoz kapcsolódó eszközöket is bemutatjuk a látogatóknak.
A Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményei:
- Néprajzi gyűjtemény
- Régészeti gyűjtemény
- Helytörténeti gyűjtemény
- Képzőművészeti gyűjtemény
A Hatvany Lajos Múzeum 2014-ben teljesen újjászületett, jelenlegi helyére, a régi Sörház épületébe pedig 1996-ban költözött.
Cím: Kossuth tér 12.
Hatvani vadaspark
A Hatvani vadaspark a város központjában, a Szúnyog-szigeten található. A megközelítés néhány száz méteres séta megtétele után lehetséges, melyet a lombkorona sétány hídjáról tehetünk meg. A tájékozódást kihelyezett táblák segítik. Parkolásra a korház mögötti parkolóban van lehetőség.
A gazdag állatállománnyal rendelkező vadasparkban a nagyvadak mellett kis testű emlősökkel és háziállatokkal is találkozhat a látogató.
A park január és február hónapok kivételével az év minden napján látogatható.
Szent Adalbert Plébániatemplom – Hatvan
A város főterén áll a Grassalkovich Antal által építtetett egyetlen homlokzati tornyú, barokk, római katolikus templom. 1757-ben húsvét utáni második vasárnap szentelték fel. Oraschek Ignác és Jung József építészek alkotása.
A szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyeregtetős templom tornya a nyugati homlokzat középrizalitjában emelkedik. A nagy fesztávolságú hajót és a szentélyt összesen három csehsüvegboltozat fedi.
A templom előterében jobbra és balra egy-egy oldalkápolna nyílik. A templomtér szép és tágas, a nagy fesztávolságú templomhajón három csehsüveg boltozat ívelődik át. A félkörívben zárodó szentélyt diadalív nyitja, amelyet a Grassalkovich-család címere díszít. A szentélyhez körüljárószerűen kapcsolódik a sekrestye, valamint az északi és déli oldalon egy-egy kétszintes melléktér.
Városháza – Hatvan
A városháza épülete Hatvan főterének egyik látványossága. Legrégebbi része az ebédlőépület egy 13. század közepi templomé lehetett. A mai városháza helyén az egykori Szent Imre téren építették lotaringiai mesterek a premontrei kolostor épületeit az 1170-es években. A 13. században a kolostor kétszer is elpusztult. A helyreállítását mindkét alkalommal Banchai István városi püspök végeztette.
1544-ben a törökök a kolostorban teológiai iskolát működtettek, amely a vár ostromakor, 1596-ban pusztult el. A romokból az 1792-ben ide települt kapucinus szerzetesek Stahremberg gróf támogatásával új rendházat építettek. 1787-ben II. József megszüntette a rendet, ekkor egyházi iskolát rendeztek be az épületben, később sóházzá alakították.
A kapucinus templomot 1863-ban bontották le, helyén épült fel a Bindfeld-féle ház. 1863-ban költözik az épületbe a hivatal, ekkor az épületnek 26 lakrésze, 3 jó pincéje, több istállója, kamrája volt, melléképületei is kőből voltak, cserépzsindellyel fedve. 1907-re az életveszélyessé vált épületet lebontották, helyére épült a mai városháza, amihez később hozzá csatolják a Bindfeld-féle házat.
Kossuth Lajos általános iskola – Hatvan
A Kossuth Lajos Általános Iskola 1894-ben épült eklektikus stílusban. Az egyemeletes épületének homlokzatán ma is olvasható a „Hatvan a tanügynek”-felirat. Az épület az első világháború idején hadikórházként működött.
A második világháborúban megsérült épület teljes helyreállítás csak 1948-ra fejeződött be. 1987-1989-ben az épületet a korabeli stílusjegyeknek megfelelően állítják helyre. Homlokzata gazdagon tagolt, a Kossuth tér felőli oldalon, a bejárat előtt Kossuth mellszobra látható.
Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű – Hatvan
Szent Sebestyén szobra Hatvan főterén, a Kossuth téren, a templom déli oldalán áll. Heves vármegye egyetlen szabadban álló barokk emlékműve, melyet az 1739 áprilisában kitört, 1740. január 20-ig tartó és 568 személy életét követelő pestisjárvány túlélői állíttatták hálából.
A művet Mayerhoffer András terve alapján Jäger Antal készítette el. A hatvani emlékművet eredetileg a régi Kálvária temető előtti téren állították fel, a járvány áldozatainak tömegsírja közelében, majd 1846-ban a plébánia előtti térre helyezték át. Jelenlegi helyére 1971-ben került.