Megyer-hegyi tengerszem

A Megyer-hegyi tengerszem egy emberkéz formálta tó Magyarországon, mely a Sárospatak fölött lévő 324 méter magas Megyer-hegy területén található a Zempléni-hegységben. Az egykori malomkőbánya helyén kialakult tó kedvel túrázó és kirándulóhely.

A Megyer-hegyi tengerszem Magyarország egyik legszebb természeti látnivalója. A tó mélysége helyenként a 6,5 métert is eléri, a körülötte lévő sziklafalak pedig maximum 70 méterre magasodnak. A tengerszem környékén jól kiépített túraösvény található, a tájékozódás információs táblák segítik. A tó vízmennyiség nagyjából 4000 m3.

A Megyer-hegy vulkáni eredetű, a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. Egykor itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. A bányászat még a XV. században kezdődött el. Az itteni, kovával átitatódott riolittufa rendkívül alkalmasnak bizonyult malomkőnek, mivel nemcsak megfelelően kemény volt, hanem az őrlés során kissé meg is pörkölődtek a búzaszemek, ami kellemes ízt kölcsönzött a lisztnek.
A Zempléni-hegységben nemcsak gabonaőrléshez használtak malomköveket, hanem az ércek megőrléséhez is. A Telkibányán lévő Múzeum kertjében láthatunk ilyen ércőrlő malomköveket.

A Megyer-hegyi tengerszem környékét 1977-től természetvédelmi területé nyilvánították. Gyalog egy tanösvény vezet a tengerszem partjához Sárospatak belvárosától. Izgalmas átgyalogolni a kőzetbe vágott mesterséges és nagyon keskeny kanyonon is, amely egykor a malomkövek elszállításának útjaként szolgált. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A termelés 1907-ben történő leállítása előtt évi 300-450 malomkövet készítettek.Megyer-hegyi tengerszemA bányászok kis fülkéket vájtak saját maguk számára a bánya falába, itt laktak. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. Az egykori bányaudvaron ma is megtekinthető néhány félkész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.

A malomkőbányászat a 19. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók.

A Tengerszem hegységekben előforduló gelccser által kivájt, általában édesvizű tavat jelent. Ezeknek a tavaknak semmi köze nincs a tengerhez, mivel a vizük gelccserek olvadásából származik, ezért ezen tavak vize nagyon tiszta. A köznyelv így nevezi az olyan kisebb tavakat, melynek türkiz és mélykéken csillogó tükrét meredek falak határolják. A hegyi falvak fontos ivóvíz ellátói a tengerszemek.

A Megyer-hegyi tengerszem Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető. Sárospatak belvárosából a piros jelzésen lehetséges. A rövidebb út Károlyfalváról, a hegy túloldaláról indul, a Mikolai Pihenő és Szabadidőparkon keresztül.


Megyer-hegyi tengerszem kialakulása

A 324 méter magas Megyer-hegy tömegét jórészt kovás riolittufa és hidrokvarcit alkotja.

A bányászat eredményeképpen meredek sziklafalak és egy mély bányaudvar keletkezett. Az egykori bányaudvarban mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt össze, így keletkezett az érdekes alakú tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el.

A bányában folyt a bányászat, a felgyülemlett fenékvíz eltávolítására egy vízlevezető vágat építését kezdték meg, melynek mélyítését évtizedeken át folytattak. Mai állapotában szépen kivehető a vájat pereméről és be is sétálható.

A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű terület.


A tó mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók, valamint a bányaőr barlangja és az egykori kovácsműhely is.

A Megyer-hegyi tengerszem egész évben látogatható. Kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Területe 1,07 hektár.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő + 20 =