Mozsgó Baranya megye nyugati, észak-nyugati részén fekszik, Szigetvártól északra, a Zselici dombság déli dombjai között. Megközelítése a Szigetvárt Kaposvárral összekötő főútvonalról lehetséges, Szigetvártól 10, a megyeszékhelytől, Pécstől 40 km-re található. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 méter magas.
Mozsgó központjában, erdők által körülvett völgyben található kedvelt kirándulóhely, a Pringli-völgy. Innen indul a Mozsgót Almáskeresztúrral összekötő 6,2 km hosszú Ezüsthárs tanösvény. Útközben a túrázók találkoznak a Zselic tájegységre jellemző növény és állatvilág jelentős részével.
A mai Mozsgó a Szigetvári síkságra lenyúló zselici dombok déli nyúlványain épült szigetvártól nagyjából 10 kilométer távolságra. Mozsgó nevét írásos emlékek 1330-ban említik először. Ekkor Viszlai Áron birtoka volt. Zsigmond király 1403-ban a Szigetvárt tulajdonul bíró Anthimius János fiának adományozza Mozsgót. A század végén már a Szentgáli családnak is tulajdona volt, melynek nevét ma a Mozsgótól észak-keletre levő völgy és tanya őrzi.
A másfél évszázadig tartó török elnyomást Mozsgó is megszenvedte. Szigetvár közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A régi feljegyzések csak mint puszta helyet említik meg. Szigetvár 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Ez a tény a környék teljes újjászervezését hozta lakosságban, birtokviszonyban, településben. 1726-ban már a gróf Batthyány családé volt, ekkor kezdték magyarok és horvátok benépesíteni, később pedig németek is érkeztek. A 19. század első felében a három nemzetiség még egyenlő arányban szerepelt. A század második felétől kezdett a magyar nyelv általánossá válni.
Római katolikus templom – Mozsgó
A római katolikus templom 1746-ban barokk stílusban épült. Védőszentje Paolai Szent Ferenc volt, a templom oltárán az ő képe látható. A főoltárt két barokk faszobor díszíti. 1876-ban neoromán stílusban átalakították, és a Magyarok Nagyasszony tiszteletére szentelték fel. Orgonája az 1820-as években készült, melyet 1896-ban Lesnyik József, majd 1949-ben az Angster gyár átépített.A templom bejárata a Jáki templom román stílusú kapujához hasonlít.
Biedermann kastély – Mozsgó
A mai kastély helyén a XVIII. században nagymértékű úrilak állt. A Batthyányak mozsgói birtokrészét 1850-ben a dúsgazdag bécsi Biedermann Simon bankár vásárolta meg. 1896-ban a régi épület alapjainak és pincéjének részleges felhasználásával Biedermann Ottó új kastélyt építtetett.
Az első Biedermann kastély tervezője Lechner Ödön volt. 1917-ben a kastély egy tűzvészben leégett. A tűz utáni újjáépítés Lechner Ödön tervei alapján valósult meg, mely azonban csak részleges volt. A kastély belsőnek mintegy egyharmadát nem készítették el.1945-után községi művelődési intézményként, kollégiumként, 1950-től traktorvezető képzőként működött. 1960-tól szociális otthonként működik.
A kastély parkja a Biedermann család díszparkjaként került kialakításra, ősfákkal, a parkon átfolyó Sovicza patak megduzzasztásával készített dísztóval. A tervező a tó közepére hangulatos szigetet épített, nyugat oldalán szépen ívelt Japán híddal. A tó keleti oldalát a kastély felé emelkedő tereppel díszlépcső tagolással tették változatossá.
Mozsgói kakasfesztivál
A kakasfesztivált 2011-ben rendezték meg először, a mintegy 150 éve élő kakasütés népszokásra fűzve fel a programokat.
A rendezvény fő célja a népi hagyományok bemutatása, értékközvetítés, közösségépítés. A Mozsgói Kakasfesztivál nemcsak a településen élők számára teszi lehetővé ezt a társadalmi szokás továbbörökítését a felnövekvő generáció számára, hanem a népes idelátogató közönség életébe is beépül ez az érték.
A fesztiválon természetesen nemcsak a kakasütés az egyetlen program. Különféle vetélkedők, kulturális műsorok, kirakodóvásár teszi még emlékezetesebbé a ma is élő népszokás köré épülő fesztivált.