Nagyrákos az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén található. A középkorban az Őrség egyetlen mezővárosa volt. A nagyjából 300 fő lakosú Nagyrákos Őriszentpétertől 3 kilométerre délkeletre, a Zala-folyó mellett fekszik. Nevét a Szala patakban régebben nagy mennyiségben megtalálható rákokról kapta.
Nagyrákos jellegzetes szeres település, nevével először 1204-ben találkozunk. Egykor itt vezetett az Itáliába tartó Olasz út, mely jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított egészen a török hódoltság koráig. Ekkor az út jelentősége megszűnt, Nagyrákos pedig elesett az úton áthaladóktól beszedett adóktól.
A török időkben Nagyrákost Nagy Ráksy néven, a 19. század első felében Belső Rákosként, a 19. század második felében pedig már Nagyrákos néven említik az írások.
Megye: Vas
Régió: Nyugat-dunántúl
Lakosság: 300 fő
Budapest Nagyrákos távolság: 207 km
Nagyrákoson megtalálhatók a régi paraszti gazdálkodás eszközei, megtekinthető a kisparcellás növénytermesztés, nyitott portákban látható az állattartás, a fejés, kellemes időtöltést nyújthat a sétakocsikázás, a vadászat, a környékbeli településekre való kirándulás, különböző mesterségek megtekintése.
A településen a mindennapi igényeket kielégítő vegyesbolt, játszótér, sportpálya és kultúrház is található.
Nagyrákosi Völgyhíd
A Nagyrákosi völgyhíd Magyarország leghosszabb vasúti völgyhídja. A völgyhíd a szlovén-magyar vasút legfontosabb műtárgyaként került megépítésre. Építésének célja, hogy lehetővé tegye az Őrségi Nemzeti Park élőhelyei közötti átjárást
A 2001-ben elkészült völgyhíd 14 hónap alatt épült fel. A viaduktot 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. A híd feszített vasbeton technológiával épült, 2002-ben elnyerte az építőipari nívódíjat. A hidat egyedülálló, úgynevezett szakaszos eltolási technikával tervezték és építették.
A nagyrákosi vasúti völgyhíd a településtől délre található, átmegy alatta a Csesztreg felé vezető út. A híd teljes hossza 1400 méter, átíveli a Zala folyóvölgyét.
Nagyrákoson, a híd lábánál évente Völgyhídi-vásárt rendeznek.
Zsuzsanna alagút
A Zsuzsanna alagút közvetlenül a Nagyrákos vasúti megállóhely után kezdődő alagút. Nevét Göncz Árpádnéról kapta, mivel ő tette le az alagút alapkövét. A 375 méter hosszú alagút 1999-2000 között épült meg.A vasúti pályán a vonatok 160 kilométer/óra forgalmi sebességgel haladhatnak.
Tájház és kovácsműhely
A Tájház Nagyrákos központjában álló zsúpfedeles ház, mely az 1800-as évek végén készült el. Eredetileg Károlyi Jánosnak, a falu kovácsának és családjának építették a házat. Idővel a Károlyi család részben kiköltözött a házból, azonban az épület mögött álló kovácsműhely egészen az 1970-es évek végéig tovább működött.Az épület közvetlenül a Zalalövőt Őriszentpéterrel összekötő út mellett található. A mellette lévő kovácsműhely több mint 200 szárszámmal és használati eszközzel várja a látogatókat. Az épület mellett megmaradt a kamra és az ól is.
A Nagyrákosi tájházat 2007-ben avatták fel, benne helytörténeti gyűjtemény és időszakos kiállítások láthatók.
A műemlék tájház épületében négy helyiséget alakítottak ki:
- Tisztaszobát
- Konyhát
- Kamrát
- Hátsó szobát
A Tájház udvarán korabeli szekeret találunk, amit tehenekkel vontattak, és egy széllel működő rostát, amellyel a gabonamagvakat tisztították egykor őrlés vagy vetés előtt.
Cím: 9938 Nagyrákos, Alsószer 18.
Református templom – Nagyrákos
A Türelmi Rendelet kiadatása után Nagyrákos lakossága hivatalosan is vallhatta a református hitet. A templom azonban csak 1801-ben készült el adományokból. A Templomban hangversenyorgona is található.A csillag alatti gömbben emlékiratot helyeztek el a templom építésének idejéről, a felszentelés idejéről, adományokról, építők és adományozók neveivel.
Katolikus templom – Nagyrákos
A templom az 1300-as években, Borromei Szent Károly tiszteletére épült. Az eredetileg román stílusú katolikus templomot a 15. században gótikussá alakították át. A 18. században késő barokk stílusban alakították át, így már csak nyomokban őrzi magán a román stílus jegyeit.
Cím: Nagyrákos, Alsószer 6.
Völgyhídi vásár – Nagyrákos
Minden év július harmadik hétvégéjén kerül megrendezésre a völgyhíd lábánál. A vásár kézműves termékeket és kulturális programot kínál a látogatóknak. Minden alkalommal szerveznek a helyi értékek bemutatására is programokat.
A Völgyhídi vásár érdekessége, hogy hogy ötévenként egyszer hazahívják a településről elszármazottakat is.