Ráckeve
Ráckeve Pest megyében, a Csepel sziget déli részén található. A Budapesttől nagyjából 50 kilométerre fekvő település 1989-ben kapta meg a városi rangot. Területe már a bronzkorban lakott volt. Ráckeve közigazgatási területe keresztülér a Csepel-szigeten, így érintkezik a Duna főágával is.
Központja a Duna-ág jobb partján, magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrésze pedig a bal parton. A településhez tartozik néhány kisebb sziget is, melyeken lakó- és üdülőövezetek is találhatók.
Ráckevei szigetek:
- Angyali-sziget
- Balabán-sziget
- Senki-sziget
- Kerekzátony-sziget
- Somlyó-sziget
Ráckevét nevezik a tornyok és a vizek városának is. Mind a két név a város jellegzetességeiből adódik. Ráckeve felé közeledve több felől is jól látható az épületek közül kiemelkedő négy torony, melyek az elnevezést indokolják. Az egyik a régi városháza épületének tornya, melyet tűztoronyként használtak, a további három pedig templomtorony. A vizek városa elnevezést a településhez tartozó kis tavak miatt kapta, mint a Szulai tó, a Kastély tó.
A település neve szerb eredetű. A török hódítások elől, a dél-bánsági Keve településről elmenekülő szerbek telepedtek itt le. Ekkor kezdték Kiskevének nevezni, ami később Ráckevére módosult. A Rác előtag is rájuk utal.
Ráckeve elérhetősége
Ráckeve legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 5101-es út.
Az M1-es és M7-es útról az M0-on, majd az 51-es vagy a Csepel-szigeten belül vezető úton keresztül lehet megközelíteni.
Budapestről tömegközlekedéssel a legegyszerűbben a H6 HÉV-vel lehet, amely a Közvágóhíd megállóból indul és a Ráckeve megállóig közlekedik.
Ráckeve történelme
Ráckeve és környéke már a bronzkor óta lakott település. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Első ismert írásos említése 1212-ből való. A sziget később az Árpádházi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. Ráckeve első virágzása a magyar és szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül.
A török időkben a települést feldúlták, lakói elmenekültek. A törökök kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A 18. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé vált. A 19. század végén járási székhely lett, de ekkora már elveszítette városi rangját. A Tanácsköztársaság idején halálos áldozatot is követelő összecsapások folytak a településen.
Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es rövid ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a községet. A második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült a városháza nyugati szárnya, benne felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal, bírósági és községi iratokkal. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost.
A háború utáni időszakban, a hatvanas és hetvenes években Ráckeve sokat fejlődött. Számos műemlék helyreállítása, valamint új épületek építése kötődik ehhez a korszakhoz. Városi rangját 1989-ben kapta vissza.
Ráckeve látnivalók
Tűztorony kilátó – Városháza
A városháza épülete 1901-ben épült a régi városháza helyén szecessziós stílusban. Az önkormányzat 1973-ban elköltözött, ezután különféle hivatalok működtek az épületben, melynek tornyában található a Tűztorony kilátó. A kilátóban egykor állandó tűzjelző szolgálat működött. Amikor a szolgálat tüzet vagy füstöt észlelt, félreverték a harangot, valamint egy nagy piros zászlót tűztek ki abban az irányban, amerre a tüzet észlelték.
A kilátót 2009 júniusában nyitották meg a látogatók előtt, ahonnan 40 méteres magasságból lehet megtekinteni a különleges körpanorámát. Tiszta időben tökéletesen láthatók a budai hegyek, Százhalombatta és Ercsi tornyai, de akár a Velencei-dombság is.
A kilátó április elejétől október második hétvégéig látogatható.
Cím: Ráckeve, Kossuth Lajos utca 25.
Savoyai kastély
A Savoyai kastély jelenleg nem látogatható!
Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai kastély, melynek alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg maga az épület a bécsi Rennwegen álló Belvedere palotára hasonlít. A kastélyt 1702-ben kezdtek el építeni Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján.
Az épület szépségét a méretek harmóniája és a tájhoz való nagyszerű alkalmazása adja. Homlokzati részletei olasz hatást tükröznek, kupoláját a korábban elterjedt zsindely helyett rézlemezzel fedtek le. Háromszögű oromdíszében a Savoyai-család címere látható. A párkányzat kőbalusztrádos mellvédjén mitologikus alakok életnagyságú sora áll. Zárt, hangulatos belső udvarában évszázados tölgyfák állnak.
Az épület a 19. században elvesztette funkcióját, volt raktár, magtár, majd az 1960-as évekre állapota teljesen leromlott. Mai formáját az 1973 és 1982 között végbement felújítása során nyerte el.
Patay László Városi Képtár
Az Árpád múzeumhoz tartozó városi képtár az Árpád híd lábánál található, melyet 1997-ben nyitott meg Ráckeve városa Patay László, Munkácsy-díjasz festőművész kezdeményezésére. A képtár felső szintjén a 2002-ben elhunyt Patay László rendkívüli hatású kiállítása tekinthető meg. Itt az egyik legérdekesebb alkotás az élete vége felé közeledő mester víziója a képzőművészet szintetizálásáról.
Az alsó szinten Magyar Nemzeti Galériából és más országos múzeumokból kölcsönzött jeles 19-20. századi természetelvű magyar festőiskolák és műhelyek képviselőinek festményeit tekinthetik meg a látogatók.
Református templom – Ráckeve
A Ráckevei Református templom 1909 és 1913 között épült Dobrovszky József tervei alapján, egy középkori alapokon nyugvó gótikus jellegű templom helyére. A neogótikus stílusú épület a tiszakécskei templom mintájára épült. Tornya 43 méter magas.
Bejáratánál Katona Katalin Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész – A prédikátor – című emlékműve látható.
Katolikus templom – Ráckeve
A Keresztelő Szent János Római Katolikus templom 1791-1799 között épült copf stílusban. Az egyhajós templom tetejét kezdetben zsindely, ablakait már akkor színes üveg fedte. Az épület 39 méter magas tornya a homlokzatba simul. A főoltár képét Falconer József készítette 1799-ben, mely Jézus keresztelését ábrázolja.
Az oltárba a templom felszentelésekor Szent Piusz és Szent Vince ereklyéit helyezték el. A főoltártól jobbra áll a Szent Anna-oltár, balra pedig az oszlopos Nepomuki Szent János-oltár.
A bejárat feletti karzaton a 2 manuálos, 12 regiszteres, 1923-ban készült Rieger orgona található. A templom bejáratától balra a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna látható.
Szerb Nagyboldogasszony templom – Ráckeve
A templom Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma, melyet 1487-ben szenteltek fel. A törökök elől az Al-Duna menti Keve városából menekült szerbek építették, akik kezdetben a katolikus templomot közösen használták a magyarokkal. A különálló harangtornyot 1758-ban építették, mely XVI. századi alapokon nyugvó barokk alkotás.
Belső falait késő középkori balkáni stílusú freskók díszítik. Szentélyét a hajótól elválasztó ikonosztáz gazdag barokk alkotás, 18. századból származó, magas művészi színvonalú ikonokkal és fafaragványokkal. A szentélyben alul szentek sora, fölötte a Jézus feltámadását és menybemenetelét ábrázoló falfestmény van.
A hagyomány szerint a törökök ezt a templomot is le akarták rombolni, ám amikor az épület belsejében lévő ikont dárdájával megrongáló janicsár a templomból kilépve azonnal meghalt a törököket elfogta a félelem, és meghagyták az épületet. A csodatevő képet – amelyet állítólag a történetben szereplő török harcos megpróbált megrongálni – a szentendrei Ortodox Múzeumban lehet megtekinteni.
Az ortodox hagyományoknak megfelelően a templomban ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék. A hajó részt egy háromárkádos válaszfal osztja ketté, hátul a nők, elöl a férfiak imádkozhatnak.
Árpád szobor – Ráckeve
Az egyetlen vidéki Árpád szobor nem messze a Savoyai kastélytól fekvő Árpád téren áll. A horganyötvözetből készült szobor Szász Gyula alkotása, melyet a millenniumi ünnepségek során avattak fel.
A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható. Tartóoszlopán Árpád fejedelmi címere és a sziget népének ünnepét ábrázoló jelenet.
Ady Endre gimnázium – Ráckeve
A gimnázium épületét Wahner János tervezte, amely mintája az Arts and Crafts mozgalom építészetének. Az 1950-ben alapított gimnázium a 300 évvel korábbi (1650 körüli), hajdani kevi algimnázium utódja.
A gimnázium értékes műtárgyak otthona: Varga Imre: Ady fehér márvány mellszobra, Demjén Attila: Ady portréja, Ferenczy Béni: Ady maszkja. A gimnázium előtt látható Ács Károly mellszobra, mely Lontay Antal munkája.
Ács Károly Művelődési Központ
Az Ács Károly Művelődési Központ közművelődési tevékenysége alapvető meghatározója Ráckeve és környezete kulturális életének. Igazgatása alá tartozik a Tourinform Iroda.
Tanfolyamok, képzések, kiállítások, szakmai konferenciák, előadások, gyermekprogramok, bemutatók, városi és állami ünnepségek szervezésén és lebonyolításán túl helyszínt és szakmai segítséget biztosít a városi és kistérségi civil szervezeteknek, kluboknak, köröknek, oktatási intézményeknek.
A Művelődési központ műemlék jellegű épülete egykor a Fekete Sas Vendéglő volt. Az épület oldalára Ács Károly költő és műfordító érdemeit megörökítő emléktáblát, valamint helyeztek el.
Keve Galéria és Kőtár
A Keve Galéria egész évben különböző kortárs képzőművészeti kiállításoknak ad otthont. Helyszíne egy átépített középkori épület, lefaragott reneszánsz ajtókerettel, és kis reneszánsz ablak kőkerettel. Az épület egykor kereskedőházként üzemelt.
A Keve Galéria alatti középkori boltozatos pincében a Kőtárat lehet megtekinteni, amelynek legfontosabb emlékei a reneszánsz kőfaragványok és a különleges szerb sírkövek. A Galéria ingyenesen, egész évben látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
Árpád múzeum – Ráckeve
Ráckevén a múzeumalapítás gondolata először az 1870-es években vetődött fel, amikor Ludaics Miksa járásbíró magángyűjteményt hozott létre. A századfordulón, a gátépítési munkák során előkerült gazdag bronzkori régészeti leletek sürgették a múzeum megteremtését. Anyagi erőforrások hiányában azonban csak igény marad, mindössze egy magángyűjtemény született az 1930-as években.
A Művelődési Múzeum 1961-ben adott engedélyt a múzeum létesítésére, a romos Savoyai-kastélyban jelöltek ki egyetlen helyiséget e célra. A Minisztérium 1962. szeptember 26-án engedélyezte a helytörténeti jellegű Árpád Múzeum működését. A romos kastély múzeumi helyiségét a helyi kisiparosok hozták rendbe társadalmi munkában.
Az 1870-es évektől kezdve gyűjtött gyűjtemény 1975-ben került jelenlegi neobarokk épületébe, melyet Münich Jenő ráckevei nyomdász építtetett lakás és nyomdaműhely céljából 1921-ben. Múzeumként azonban csak 1987 novembere óta működik.
A régészeti gyűjtemény az őskortól a középkorig terjedő tárgyi leletekből tevődik össze. A néprajzi gyűjtemény a hagyományos paraszti életmód tárgyi emlékein túl a mezővárosra jellemző kézművesség anyagát is magába foglalja. A Múzeum érdekessége, hogy itt található a Duna vizén, Magyarországon utoljára Ráckevén működő vízimalmának mérethű makettje.
Vámház – II. Világháborús Emlékhely
A Vámház városképi szempontból jelentős épület, mivel aki a hídon keresztül érkezik Ráckevére, ezzel a kis házzal találkozik először. Sebestény Artúr építette az 1930-as évek közepéről származó neobarokk stílusú II. Világháborús emlékhelyet.
Előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kulcs elkérhető a Patay László Városi Képtárban és az Árpád Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhelyen nyitvatartási időben.
Árpád híd – Ráckeve
A Ráckevei Árpád híd a Ráckevei-Duna (azaz a Soroksári Duna-ág) legfontosabb hídja. A Csepel-szigetet köti össze az alföldi vidékkel. A legdélebbi fekvésű olyan híd, amely gépjármű-közlekedésre is alkalmas módon keresztezi a folyóágat. A jelenlegi helyén eredetileg egy szétszedhető fahíd állt. Ezt megelőzően egy karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd volt itt, amelynél karótól karóig húzták a kötélen a révészek a bárkákat.
A millennium évében készített hidat 1897. szeptember 26-án avatták fel. A háromcsuklós ívhidat Zielinszki Szilárd tervezte, melynek nyílása 66 méteres volt. A II. világháború végéhez közeledve, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották a ráckevei hidat.
A szovjet katonák a hídfők mellett keskeny pontonhidat ácsoltak, ez szolgálta az átkelést az 1948-49-es újjáépítésig, melynek során a szintén lebombázott szegedi vasúti Tisza-híd roncsait is felhasználták. A Ráckevei híd a mai állapotát az 1993-94-es átépítéssel nyerte el.
A hídon gyalogosan és gépjárművel is lehet közlekedni.
Hősök tere – Ráckeve
Hősök szobra – I. Világháborús emlékmű
Az első világháborús hősi emlékmű a háborúban elesetteknek név szerint állít emléket. Az 1931-ben elkészült emlékmű egy kétalakos szobor, mely egy kürtőt fújó ősmagyar harcost ábrázol, mellette éppen kardot ránt az első világháború katonája.
Ráckeve 1956-os Emlékműve
A 2016-ban készült emlékmű Párkányi Raab Péter alkotása. A szobor a szabadság iránti vágyat testesíti meg, amelyen a lyukas zászló redőiben megjelenő szárny szimbolizálja a legnagyobb értéket, az 56-os hősök áldozatával kivívott szuverenitás-szabadságot.
Szent István szobor – Ráckeve
A Szent István téren álló szobor Rátonyi József Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A 2000. augusztus 20-án felavatott köztéri alkotás eredeti nagyságban ábrázolja államalapító királyunkat.
A szobor a nagyarányú állampolgári adakozás mellett, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával készült Ráckeve Város Önkormányzata jóvoltából.
Hajómalom
Ráckeve egyik büszkesége az egyetlen ma is működő magyarországi hajómalom. Az 1700-as évek elején öt malom is működött a folyó partján, melyből az idők folyamán csak egy maradt fent múzeumként, azonban az is elsüllyedt 1966 telén. A darabjai azonban fennmaradtak, melyek alapján 2007 és 2010 között újjáépítették az eredeti tervek alapján.
A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. Az irányelv az volt, hogy minél jobban közelítse meg a látvány az eredeti hajómalmot. Kialakítását úgy tervezték, hogy ténylegesen lehessen lisztet őrölni benne, valamint megtekinthető legyen, amolyan üzemlátogatás szerűen.
Építésekor igyekeztek a lehető leginkább ragaszkodni az eredeti modellhez, de például az őrléshez szükséges energiát már a villamos hálózatból nyeri a malom. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető vasárnaponként. A malom háromféle lisztet őröl, melyből a látogatók vásárolhatnak is a molnártól.
Cím: Ráckeve, parti sétány, a hídtól 100 méterre délre.
Szegedi Kis István sétány
A Duna-part ezen szakaszán végigsétálva szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: balra az Árpád híd, jobbra a Senki-sziget, szemben pedig a Vadkacsa Szabadstrand látható.
Minden szerdán és szombaton a „csónakos” piacnak ad helyet, valamint számos kulturális rendezvény helyszínéül is szolgál a sétány. A Csónakos piac elnevezés onnan ered, hogy egykor a termelők és vásárlók is nagy számban érkeztek ide csónakkal a környező szigetekről és településekről.
János Vitéz díszkút
A díszkút létrejöttének alapját egy legenda képezi, miszerint Petőfi, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta.
A Katolikus templommal szemben található díszkút Markolt György szobrászművész 1999-ben készített alkotása. Tetején János Vitéz és Iluska alakja látható.
Horváth Nepomuki János valóban élő személy volt, sírja a ráckevei temetőben ma is látható.
