kedd, május 21, 2024
LátnivalóNevezetesség

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Magyarország egyik legfontosabb kulturális és turisztikai helyszíne, legjelentősebb műemlék együttese. A várnegyedben található épületek közül több is önmagában jelentős nevezetesség.

A várat 1243-ban  IV. Béla kezdte el építeni a 175 méter magasan fekvő budai Várhegyen, majd az évszázadok folyamán folyamatosan bővítették, alakították. Eredetileg katonai célból kezdték építeni, erőd jellege a déli csúcson a mai napig megfigyelhető. A Duna felett 70 méter magasan fekvő várhegy tökéletes stratégiai pozíciónak számított egy erődítmény építéséhez. Az egykori védőfal az egész várnegyedet körülvette.



Az első polgári házak a 14. század környékén épültek, melyek építéséhez még római kori faragott köveket is felhasználtak. A várat ért ütközetekben az eredeti középkori házak elpusztultak. Ezeket a későbbiekben barokk stílusban építették újjá.

Mára középkorban is nevezetesnek számító Szent György téren több történelmi jelentőségű esemény történt. Itt fejezték le Hunyadi Lászlót, Mátyás király testvérét 1457-ben, itt olvasta fel Bakócz Tamás esztergomi érsek 1514-ben azt a pápai levelet, amely a keresztes háborúra szólított fel. A tér előtt volt Szent Zsigmond kápolnája, ahol Zsigmond magyar király vitette a burgundiai király ereklyéit.

A várnegyed két, jól elkülöníthető részből áll, a Királyi palotaegyüttesből és a Történelmi lakónegyedből.

Budai vár:

  • Budavári nagy rondella
  • Budavári palota
    • Budapesti Történeti Múzeum
    • István-torony
    • Magyar Nemzeti Galéria
    • Országos Széchenyi Könyvtár
  • Buzogánytorony
  • Fehérvári rondella
  • Szent György Tér

Történelmi lakónegyed:

  • Barokk stílusú lakóházak
  • Dísz tér
  • Hadtörténeti Intézet és Múzeum
  • Telefónia Múzeum
  • Halászbástya
  • Mária Magdolna templom
  • Szentháromság tér
    • Mátyás templom
    • Régi budai városháza
    • Szentháromság szobor
  • Szent Miklós domonkos kolostor
  • Arany Sas Patikamúzeum
  • Bécsi kapu tér
  • Sziklakórház

A második világháborúban a Budai várnegyed épületeinek jelentős része elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as években eredeti formájukban helyreállították, újjáépítették, egy részét pedig elbontották.


Budavári Palota

A Budapest egyik jelképének számító Budavári palota építése az 1300-as években kezdődött, mely a várnegyed déli oldalán helyezkedik el. Az épület ma komplex, modern kulturális intézményként funkcionál. Az első palotát Károly Róbert kisebbik fia, Anjou István herceg építtette. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idején is bővítették, díszítették a magyar uralkodók lakhelyét.
Budavári palota
A török megszállás alatt a palota állapota romlásnak indult, visszafoglalása során pedig komoly károk keletkeztek a várban és a várnegyed épületeiben egyaránt. Az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt.

A második világháborúban a Budavár palota ismételten súlyosan megrongálódott. A csodálatos neobarokk kupolája is közvetlen találatot kapott, a Mária Terézia-szárnyból szinte csak a homlokzati falak maradtak állva. A harcok után a palota még napokig égett. A háború után a palota berendezési tárgyait széthordták, a Szent Jobb kápolnát lebontották. A palota helyreállítására csak az 1960-as években került sor, melynek során a Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk külsőt egyszerűbb homlokzat váltotta fel, a beomlott kupola helyébe pedig az épületegyüttessel kevésbé harmonizáló új kupola épült.

Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe. A galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed.



Az állandó kiállításokon az 1300-as évektől tekinthetjük végig Magyarország művészetének fejlődését, változását, különböző állomásokon keresztül.

Állandó kiállításai: Gótikus művészet Magyarországon 1300-1500, Késő gótikus szárnyas oltárok, 19. századi művészet, Delacroix-tól Vasarely-ig, Aktszobrok a századfordulóról, Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig, Modern idők, Lépésváltás.

Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. Önkormányzati intézmény, de hivatalos besorolása szerint országos múzeum.

A Történeti Múzeum részlegei a főváros különböző helyein működnek, egymástól függetlenül. Központja a Budavári Palota épületében található. Gyűjteményei három fontos csoportból tevődik össze: régészeti leletekből, a várostörténet tárgyi anyagából, valamint képzőművészeti alkotásokból. Kiállításai Budapest történetének meghatározó eseményeit és személyiségeit mutatják be.

Országos Széchényi Könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára, gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeit. Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteményét és közintézményét 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc.

Az intézmény 1985-ben költözött a Budavári Palota F-épületébe. A kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát.


Budavári nagy rondella

A Budavári nagy rondella egy kör alakú bástya a Budai Várhegy déli lejtőjén, a Budai vár egykori védműrendszerének rekonstruált része. A rondella a középkori vár egyik legnagyobb védőeleme volt, melyet az 1950-es években állítottak helyre. Építésének pontos ideje nem ismert, feltételezések szerint Mátyás király vagy Szapolyai János korában, de 1541 előtt építhették.
Budai várnegyed - Nagy rondella
A 33 méter átmérőjű, 5 méter vastag falú kör alakú bástya, melynek falát 7 ágyúlőréssel látták el. A belső falon, a lőréssor mellett fedett védőfolyosó fut végig, ez teljes egészében a helyreállításkor készült.


Mátyás templom

A Mátyás templom, hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom 1255 és 1269 között épült gótikus stílusban. A IV. Béla alapította templomot Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király korában is átalakították, bővítették. Mátyás király a déli tornyot építtette újjá, akinek mindkét esküvőjét itt tartották. A középkorban a Székesfehérváron megkoronázott királyokat itt mutatták be a Budai polgároknak. Néhány uralkodót itt ravataloztak fel.
Mátyás templom
A Mátyás templom tetejét közel 150 ezer darab mázas Zsolnay cserép díszíti, amelyeken a vörös, sárga és barna szín dominál. A templomnak három tornya van, melyek közül a nyugati homlokzat legmeghatározóbb eleme, a déli harangtorony az úgynevezett Mátyás torony legmagasabb.

Mai külsejét a 19. században nyerte el Schulek Frigyes tervei alapján. Belső díszítése 19. század végi. Díszítőfestése Székely Bertalan munkája. Ugyancsak Székely és Lotz Károly tervezte színes üvegablakait. Főoltára Schulek műve, közepén fából faragott madonnaszobor. Első emeleti karzatán Egyházművészeti Múzeum működik.



A turisták egyik legkedveltebb célpontjának számító Mátyás templom a Szentháromság téren helyezkedik el, közvetlenül a Halászbástya szomszédságában.


Halászbástya

A Halászbástya egy neoromán stílusú épületegyüttes a régi budai várfalak helyén, Budapest egyik fő turisztikai látványossága. Schulek Frigyes tervei alapján az 1896-os millenniumi évfordulóhoz kötődő városrendezés keretében épült 1895 és 1902 között.
Halászbástya főtorony
Az épületegyüttes 1987 óta az UNESCO Világörökség része a Budai Várnegyed részeként. A Dunával párhuzamos főhomlokzata nagyjából 140 méter hosszúságú, melyből a déli folyosószárny majdnem 40 méter, a középső díszes mellvédfal 35 méter, az északi hossza pedig 65 méter.

A Halászbástya részei:

  • Lépcsők
  • Északi és déli bástyák, folyosók
  • Szent István szobor és déli bástyaudvar

A Halászbástya 7 csúcsos süvegű tornya a 7 magyar törzset jelképezi, akik az országot 895-ben megalapították. Folyosóit és a bástyákat korhű kiképzésű kandeláberek és függőlámpák világítják meg.


Szentháromság szobor

A Szentháromság szobor a Budai várnegyedben, a Szentháromság téren, a Mátyás templom előtt áll.
Az Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített barokk szobor 14,4 méter magas. A szobor talapzatán három dombormű sorakozik. Hatszögletű obeliszk párkányain jeles vallási személyek jelennek meg.

Az alkotás a pestis áldozatainak állít emléket. Az első szobrot 1706-ban állították fel, azonban három évvel később újabb járvány pusztított. Ekkor döntöttek egy nagyobb, díszesebb szobor felállításáról. A korábban állított szobrot a mai III. kerületi Zsigmond térre helyezték át, helyére állították 1713-ban a ma is látható szobrot.

A Szentháromság szobor talapzatán lévő domborművek jelenetei:

  • Dávid könyörgése a pestis megszüntetéséért
  • A pestisjárvány tombolása a budai várral a háttérben
  • Szentháromság emlék építése

Az emlékmű törzse körül három csoportban hat angyal és kilenc szent szobra látható.


Királyi lovarda

A Királyi lovarda épülete 1901-ben épült Hauszmann Alajos tervei alapján, átadására 1902-ben került sor. A Lovardát a századforduló idején csak az udvartartás céljaira használták, egészen 1938-ig, amikor spanyol lovasiskolájával bővült, és a lovas egység reprezentatív bemutatókat tartott itt.

A második világháborúban az épület megsérült,  ugyan helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontásra került. A ma látható épület az eredeti épület hű másaként, 2021-ben került befejezésre.

Az épület ma rendezvényhelyszínként működik.


Budavári Sikló

A Budavári sikló 1870-óta köti össze a Duna-partot a Budai várnegyeddel. Építése Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia kezdeményezte. Elkészültekor ez volt a második ilyen szerkezet Európában. Az eredetileg gőzüzemű sikló terveit Wohlfahrt Henrik készítette. A budapesti Duna-parti látképének egyik meghatározó elemeként 1987 óta az UNESCO világörökségi listájában szerepel.
Budavári sikló
A pálya hossza 95 méter, állomási közti szintkülönbség 50 méter. A sikló két kocsija három, lépcsőzetesen elrendezett fülkékből állnak, melyek ingaszerűen vannak összekötve. Amikor az egyik felfelé megy, a másik lefelé szállít utasokat. A kocsik befogadó képessége 24 fő.



Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó állomáson volt. A sikló a második világháborúban súlyosan megrongálódott. A háború után csak a romokat takarították el, helyreállítására és újbóli üzembe helyezésére 1986. június 4-ig várni kellett. Gellért és Margit névre keresztelt kocsijai megőrizték egykori kinézetüket és működésüket. A jelenlegi szerkezetet egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből.


Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

A Magyar Nemzeti Levéltár a nemzeti kincseknek számító iratokat őrző állami közgyűjteményi intézet. Épületei Budapesten, az I. kerületi Bécsi kapu téren, a Daróczi úton és az óbudai Lángliliom utcában találhatóak. A Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiben bárki, magyar és nem magyar állampolgár egyaránt ingyenesen kutathat.

Központi tagintézménye az országos gyűjtőkörű Országos Levéltár, mely a Budai várnegyed északi oldalán, historizáló stílusban Pecz Samu építész tervei alapján épült a múlt század elején. A messziről is jól látható, színes tetőcserepeket a pécsi Zsolnay gyár készítette.


Régi Városháza – Budai várnegyed

A Régi budai városháza a Budai várnegyed egyik leglátogatottabb helyén, egy egykori polgárváros közepén található. Az épület több mint 160 évig volt Buda városának, további 70 évig Budapest I. kerületének közigazgatási központja. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek.
Régi Városháza - Budai várnegyed
Három homlokzata közül a leghosszabb a Szentháromság utca vonalában húzódik, a nyugati az Úri utcára, a keleti a Tárnok utcára és a Szentháromság térre néz. Az épület sarkában Pallas Athéné szobra áll, pajzsán Buda város címerével.


Várkert Bazár

A Várkert bazár 1875 és 1883 között a budai vár alatt épült Ybl Miklós tervei alapján, a várkert Duna felőli lezárásaként. Az épületegyüttes kiemelt jelentőségű műemlék, 1987-óta a világörökség része. Eredetileg kereskedelmi céllal működött, árkádsorai egykor üzleteknek adtak helyet, majd kiállításoknak, műtermeknek és különböző iskoláknak adott otthont.
Várkert bazár
A II. világháború alatt súlyos károkat megrongálódott, ami miatt lezárták az épületet, 1957 és 1961 között állították csak helyre. Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park, majd állapotának folyamatos romlása miatt a teljes épületet lezárták. Legutolsó felújítása 2013-ban fejeződött be.


Arany Sas Patika Múzeum

Az Arany Sas Patika múzeum a gyógyszerészet tudományának a fejlődését mutatja be. Épülete kereskedőháznak épült a 15. század első felében. Jelenleg többszöri átalakításának köszönhetően 18-19. századi barokk és copf stílusjegyek dominálnak kinézetében.
Arany sas patika múzeum
Az Arany Sas gyógyszertár volt az első gyógyszertár Budán a törökök kiűzése után. Bösinger Ferenc Ignác alapította 1687-ben a mai Dísz tér 1-2. számú házban. A patika 1687 és 1696 között a Dísz tér 6. szám alá költözött. Az Arany Sas kezdetben az Arany Egyszarvúhoz nevet viselte, csak 1740-ben nevezte át az akkori tulajdonosa, Hinger János. Később többször átköltöztették, a Tárnok utcában több szám alatt is megtalálható volt, 1922-ben telepítették a mai helyére, a Tárnok utca 18. szám alá.

A kiállítás is a két fő helyiségben kialakított enteriőr köré szerveződik. Képi, írott és tárgyi emlékek segítségével mutatja be a gyógyszerészet tudományának a fejlődését.


Mária Magdolna-torony

A Budai várnegyed egyik legrégebbi temploma a Kapisztrán téren épült a 13. században gótikus stílusban. A 15. században kibővítették, valamint felépítették a ma látható tornyot. A Budai vár 1686-os visszafoglalásakor a templom nagy része teljesen megsemmisült, helyére új templomot építettek barokk stílusban.
Mária Magdolna torony
A II. világháború alatt az épületet súlyos bombatámadás érte, melynek következtében mára a templomnak csak a tornya maradt, melyet 1950-ben állítottak helyre.


Hadtörténeti Múzeum

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Budai várnegyed északnyugati részén helyezkedik el. Az épületben a Hadtörténeti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet, a Hadtörténeti Levéltár és Térképtár, valamint a Hadtudományi Könyvtár kapott helyet. A Múzeum első állandó kiállítása 1937 májusában nyitott meg. A II. világháború alatt az épület súlyosan megrongálódott, a gyűjtemény egy jelentős része megsemmisült.
Hadtörténeti múzeum - Budapest
A II. világháború után jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény. A múzeum fegyvergyűjteménye több mint 50 ezer tárgyat számlál. A katonai egyenruha-gyűjtemény 30 ezer tétellel büszkélkedhet, és hasonlóan gazdag a hozzávetőleg 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény, illetve az 5000 darabos zászlógyűjtemény is.

Állandó kiállítások:

  • Magyarország a nagy háborúban 1914-1918
  • Fegyvertörténeti látványraktár
  • Jelszavaink valának: haza és haladás
  • Ferenc József zászlai alatt

Az állandó kiállítások Magyarország hadtörténetét mutatják be 1815-től 1968-ig, a napóleoni háborúk befejezésétől a csehszlovákiai intervencióig.