Tata

Tata város Komárom-Esztergom megyében fekszik a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál. A Budapesttől 60 kilométerre fekvő település méltán híres tavairól, csatornáiról, langyos forrásairól, gyakran nevezik a vizek városaként is.

A város kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 méter magasan helyezkedik el, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő, mely 120 méterre van a tengerszint fölött.

Tata fénykorát Mátyás király idejében élte, aki a Rozgonyiaktól váltotta vissza a várkastélyt. Az addig már romos állapotban lévő várat reneszánsz stílusban átépítette. A király gyakran járt ide pihenni, Tata volt legkedveltebb tartózkodási helye, mivel a környező erdőségnek köszönhetően kiváló vadászati lehetőséget nyújtott ez a terület.

Tata az Esterházy-család birtokainak központja volt. A nagy lendülettel zajló építkezések egy kiváló fiatal építőmestert vonzottak ide, a morva származású Fellner Jakabot, ő állt az uradalmi építési iroda élén. A kapucinus templom építkezésénél jelent meg Tatán, majd itt vált pallérból országos hírű építőmesterré. Tatáról irányította a birtok szerteágazó építkezéseit, készítette a hidaknak, vendéglőknek, városi házaknak, majd a nagy épületeknek a terveit is.

A városon áthalad az 1-es főút és az Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal. Mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya, amelyre közvetlen csatlakozása van a városnak.


Tata látnivalók

Tatai vár

A Tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseinek változásával áll összhangban. Az Öreg-tó partján található vízi várat Luxemburgi Zsigmond király építtette 1397 és 1409 között.
Tatai vár
Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta, melynek fényét aranyozás, díszes faragások, szobrok emelték. Mátyás halála után II. Ulászló kedvelt mellékrezidenciájává vált a vár, amelyen további bővítésekre, díszítésekre került sor.
Tatai vár
Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseményeként tartottak számon.

A Tatai vár épülete 1954 óta a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont, melyben az állandó helytörténeti kiállítások, korszakok és témakörök szerint mutatják be a gyűjteményt. A múzeum legnagyobb gyűjteménye a Római és a Középkori kőtár.
Középkori kőtár
A Középkori kőtárban a Tatai vár legszebb Zsigmond- és Mátyás-kori faragványai, illetve a Vértesszentkereszti bencés monostorból származó díszesen faragott kövek figyelhetők meg.

A múzeum egyedülálló különlegessége az úgynevezett Római szoba, amely egy teljes tér, boltozattal, nyílásokkal, és teljes felületén falképekkel.


Öreg-tó

Az Öreg-tó egy mesterségesen létrehozott tó, kialakulása összefügg a domborzati viszonyokkal. Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. Eredetileg a tó elnevezése nem a korára utal, hanem a méretére. Igaz ma már tényleg azért hívják így, mert még a római korban hozták létre.
Öreg-Tó - Tata
Az Öreg-tó egy 269 hektár területű tó, kerülete a parti séta úton mérve 7,06 kilométer, a vízfelszín területe 2,69 négyzetkilométer, legnagyobb mélysége eléri az 5 métert. A tó tározó térfogata 4,6 millió köbméter. A tó és környéke ma természetvédelmi terület, de mivel szinte körülöleli Tata városa, pihenési, turisztikai célokat szolgál.


Keresztelő szent János szobra

Keresztelő Szent János szobra egy mesterséges szigeten áll az Öreg-tóban, nem messze a vártól. A szobor Nagy Kovács Mária 1943-ban készült bronz alkotása, mely elnyerte az akkor legmagasabb kitüntetést, a Ferenc József  Nagydíjat. Az alkotás a velencei Biennálén is bemutatásra került, ahol aranyéremben részesült. Ezután került Tatára, ahol Miklós-malom közelében állt 1958-ig, később a nagytemplomba került.
Keresztelő szent János szobra - Tata
Keresztelő szent János szobra - Tata
A bronzalak egyik kezében kereszt, a másikat áldásra emeli. A szobor az úgynevezett hattyúpihenő sziklán áll, egy hatalmas platánfa árnyékában, ahová 1989. május 27-én helyezték. Télen, az alacsony vízállásnak köszönhetően, száraz lábon is megközelíthető.


Esterházy kastély – Tata

A Tatai Esterházy kastély egy 1765 és 1769 között épült barokk kastély, melynek tervezője Fellner Jakab volt. Az kastély 1945-ig volt az Esterházy család birtokában, mely idő alatt nem egyszer fogadott királyi vendégeket, sőt egy alkalommal, 1809-ben egy nevezetes békeszerződés, a Napóleonnal kötött úgynevezett Schönbrunni béke aláírásának helyszíne is volt.
Esterházy kastély - Tata
A 2018 és 2020 között teljes körűen felújított épület állandó és időszakos kiállításokkal igyekszik korhűen bemutatni az Esterházy család történetét. A felújítást követően a kastély főépülete, díszudvara és parkja színvonalas rendezvényhelyszínné vált.

A kastély Tata belvárosában, a tatai vár közelében található.
Cím: Hősök tere 9/A.


Cseke-tó

A Cseke-tó Tata harmadik legnagyobb tava, kiterjedése közel 19 hektár. A tavat egykor a Baji vízfolyás, valamint források táplálták, ezek elapadása óta mesterségesen, az Öreg-tóból vezetékeken történik a vízpótlás. A mesterségesen kialakított tavat 1761 – 1765 között hozták létre, nevét az egykori birtokosról, Csekéről kapta.
Cseke-tó
A tóban két kis mesterséges sziget található, mindkettő kis fahídon keresztül érhető el. A tavat sétány veszi körbe, amely valamivel több mint 2 kilométer. A sétány mellett sok helyen szomorúfűz látható, melyek érdekessége, hogy ezeket a Kínából származó növényeket hazánkban itt telepítették először.


Angolkert – Tata

A Cseke-tavat körülölelő Angolkert Magyarország első angol típusú kertje. Az Esterházy család megbízásából 1783-ban  Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. A francia kert merev, szigorú formái helyett a fákat és bokrokat nem szabályos mértani rendben, hanem csoportokban ültették úgy, hogy minden oldalról szép látványt nyújtsanak.
Angolkert - Tata
Az angolkertet Kazinczy Ferenc is megtekintette 1803-ban, majd 1831-ben ismét. Ezek emlékére 1964-ben Kazinczy padot állítottak fel a Cseke-tó partján.

Az Angolkert építményei:

  • Műromok
  • Török mecset
  • Kiskastély
  • Pálmaház
  • Szabadtéri színpad
  • Pezsgőgyár

A Angolkert egész területe szabadon látogatható.


Műromok

A Műromok Tata tóvárosi részében, az Angolpark északi részén található. A Charles Moreau által tervezett Műromokhoz egy ívelt kőhídon át juthatunk. A szabálytalan alaprajzi elrendezésű rom 1785 és 1803 között épült a Vértesszentkereszti apátság középkori faragott köveiből, valamint Szőnyről származó sírkövekből.
Műromok - Tata
Műromok - Tata
A Műrom elnevezés szó szerint műromot jelent, mivel ez az építmény nem egy templomnak vagy várnak a romjai, ez eredetileg is romnak épült, kizárólag esztétikai funkciója van. A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült.


Romantikus kőhíd és Szentély

A Kék-forrás, más néven Tükör-forrás vize szalagszerű mederben folyik a műrom irányába. A domboldal lábánál római szentélynek is nevezett, ívesen záródó tágas grotta mélyed a domboldalba.
Romantikus kőhíd - Tata
Középpontjába a faragott, víztől koptatott kő oltárként kapott helyet.


Kossuth tér

A teret eredetileg piacok és vásárok tartására használták. Nevét többször megváltoztatták, végül 1895-ben Kossuth térnek nevezték el. Megelőző parkosított formáját 1964-ben alakították ki, legutolsó felújítására és rendezésére 2015-ben került sor.
Kossuth tér - Tata
A tér közepén egy háromszög alakú talpazaton áll egy 17 méter magas obeliszk. Tetején, egy felhőgomolyagos földgömbön, jobb kezét szívére tartva áll Mária Immaculata.


Szent kereszt templom – Tata

A Szent kereszt felmagasztalása templom, köznapi nevén a Nagytemplom Tata belvárosában a Kossuth téren magasodik. A kéttornyú római katolikus plébániatemplom Tata jellegzetes barokk műemléke. Eredetileg egy bécsi építész, Anton Pilgram tervezte meg, azonban a munkálatok elhúzódása miatt Fellner Jakabra bízták az építkezést, aki többször is módosított az eredeti terveken. Építése 1751 és 1784 között zajlott, befejezését Fellner nem érte meg.
Szent kereszt templom - Tata
Szent kereszt templom - Tata
A Szent kereszt templom Komárom-Esztergom megye második legnagyobb temploma, méretét tekintve csak az Esztergomi Bazilika előzi meg. Tornyai közel 60 méter magasak, mindkettőt barokk sisak zárja le. A tornyok mérete okán a megye harmadik legmagasabb épülete.
Szent kereszt templom - Tata
A templom főoltára copf stílusú, mely vörös márványból készült. Belső terének kialakítása többek között Mohl Adolf, Gött Antal, Schweiger Antal valamint Mes János György nevéhez fűződik. Kétoldalt összesen négy mellékoltárt helyeztek el, ezeket Szűz Mária, Szent Anna, Szent Márton és Szent Család nevére szentelték fel.

A templom kriptájában nyugszik Fellner Jakab, szobra pedig az épület előtt áll.


Országgyűlés tér – Tata

Országgyűlés tér, Tata Tóváros nevű részének központja, az Ady Endre utca kiinduló pontja.

A 18. század végén Barátok környékének nevezték. 1901-ben a település életében döntő szerepet játszó Esterházy családról a tér az Esterházy tér nevet kapta. A politikai széljárásnak megfelelően később Fő tér, Petőfi tér valamint Hősök tere is volt. 1946-ban kapta az Országgyűlés tér nevet annak emlékére, hogy II. Ulászló király kevés megszakítással, 1510 nyarát Tatán töltötte.
Országgyűlés tér - Tata
Itt volt a királyi udvartartás és ide hívták össze országgyűlést is. A mai kapucinus templom és rendház előtti téren ülésező országgyűlést maga a király vezette. A tanácskozáson országos méltóságok, Bakócz Tamás esztergomi hercegprímás és Perényi Imre nádor kétszáz főnyi lovas kísérettel, külföldi uralkodók (a pápa, a lengyel, a francia, a török, Velence) követei vettek részt.


Harangláb

A Harangláb vagy más néven az Óratorony Tata egyik szimbóluma. Az Országgyűlés téren található építményt Éder József építette 1763-ban, Fellner Jakab tervei alapján. A Haranglába alsó része téglából, felső része fából készült. Ezt a felső részt építette Éder József. Az építmény különlegessége, hogy fa részét vasszögek nélkül, lapolással készítették.
Harangláb - Tata
Falán emléktábla őrzi az 1510-es Tatán tartott országgyűlés emléklét. A háromszintes építmény nyolcszög alaprajzú, gúla tetőjén négy nyeregtetővel fedett óra található. 2004-óta minden egész óra előtt 5 perccel megszólal egy harangjáték a 495 közül.


Kálvária domb – Tata

Tata legmagasabb pontja a 166 méter magasan elterülő Kálvária-domb, ahol egymás közelében számos látnivaló található.  Az eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent István hegynek nevezett mészkő fennsíkon található a Kálvária szoborcsoport, a Fellner Jakab kilátó, a Kálvária kápolna, a Víztorony valamint a Szabadtéri Geológiai Múzeum.
Kálvária domb - Tata
A tatai Kálvária-domb egy részét, a geológiai és ősrégészeti értékei miatt 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A domb Tata kilátóhelye is, ahonnan a belvárosra és az Öreg-tóra lehet rálátni.

Fellner Jakab kilátó – Söréttorony

A kilátó a Tatai kálvária dombon található, melynek névadója, Fellner Jakab a város ismert építésze. Az építmény 37 méter magas, melynek tetejére 175 lépcsőfok visz fel. A kilátó eredetileg teljesen más funkcióval épült, sörétöntöde volt. Régen a sörét gyártásához egészen magas épületre volt szükség.
Fellner Jakab kilátó - Tata
A kilátó tetejéről nagyszerű kilátás nyílik Tata városára és a környező vidékre. A Gerecse hegyei, Tatabánya és Dunaalmás is a panoráma része. Az 1939-ben épült toronyhoz hasonló építmény Magyarországon csupán egyetlen létezik, a Tolnai megyei Borjád településen.

Kálvária szoborcsoport

A barokk kálvária szoborcsoport Schweiger Antal alkotása, melyet 1770 körül készített. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és János evangélista alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.
Kálvária szoborcsoport - Tata
A szoborcsoport 2020-ben teljes felújításra került.