Esztergom

Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye.

Kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. Az Árpád korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig.

Földrajzilag Esztergom a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Pilis hegység lábánál, a Duna jobb partján, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni.

Esztergom a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek Salvio Mansio néven. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Esztergom a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.

Megye: Komárom-Esztergom
Régió: Közép-Dunántúl
Lakosság: 30.000 fő
Budapest Esztergom távolság: 39,5 km

Esztergom neve igen szorosan összefonódik az ország történelmével és kultúrájával. A magyar történelemnek nincs olyan évtizede, melynek során ne merülne fel Esztergom város neve.

Miért érdemes Esztergomba ellátogatni?

• Egyedülálló mennyiségű kulturális és történelmi látnivaló található Esztergomban.
• Akár egy napra is érdemes ide látogatni, de egy egész hétvégét is érdemes itt eltölteni.
• Nagyon gazdag kulturális programkínálattal rendelkezik. (Esztergomi nyári játékok, kézműves vásár, Nemzetközi Gitárfesztivál)

Esztergom városrészei

Esztergom mai belvárosának a helyén anno a Királyi városrész (latinul: Regia Civitas) állt. A Királyi városrész természetesen a király tulajdona volt. Az ettől északra fekvő Víziváros az érseké volt. A királyi város kezdetben teljesen külön állt a mai város többi részétől. Falak vették körül, melyeken túl különböző tulajdonú és jogállású külvárosok övezték. A Víziváros a nevét nem csak azért kapta, mert a Kis- és Nagy-Duna partján épült, hanem mert a város bővelkedett meleg vizű forrásokban.

A város jelenleg érvényben lévő belterületi városrészek elnevezéséről az önkormányzat 2004-ben döntött, mely 2008-ban több ponton is módosult. Igyekeztek a visszahozni mára már kihalt, többnyire középkori eredetű elnevezéseket. Összesen mintegy harminc városrészt különböztetnek meg.

Esztergom városrészek vázlatos, összefoglaló elnevezései:

• Víziváros
• Szenttamás
• Szentgyörgymező
• Belváros
• Kovácsi
• Prímás sziget
• Búbánat völgy
• Kertváros

Esztergom kertváros

A mai Esztergom-Kertváros Nixbrót-dűlő, Kenyérmező-major, Esztergom-Tábor, és Szent István városrészekből szerveződött össze. A központi belterülettől két kilométerre délre fekszik, teljesen összeépülve Dorog városával. Délről nagyjából a Kenyérmezői-patak határolja.

forrás: wikipédia

Esztergom Víziváros

Az érseki víziváros 1895-óta Esztergom városrésze. A víziváros az Esztergomi várhegyet és alját foglalja el. Szentgyörgymező és Szenttamás közé ékelve, közvetlenül a Duna partján épült. A városrész központja a Várhegy, melynek tetején a főszékesegyház emelkedik.

Az északon egyutcás középkori város dél felé, (Hévíz felé) kiszélesedett, két-három utcára bővült. A városhoz tartozott a Vízivárosi sziget is, melyről a Cathry által épített Mária Valéria híd a Duna bal partjára, Párkányba vezet. A déli bástyafalban van elrejtve a román stílusú Szent István-kápolna, melyről sokáig úgy tartották, hogy Szent István születése helyén épült a 9. vagy a 12. században.

Búbánatvölgy

A Búbánatvölgy Esztergom északi városrészének egyik belterülete. Üdülő és pihenő övezetnek számít, közösségi célú épület nincs a területen. A Búbánatvölgy a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán húzódik, a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy közötti völgyben. A Búbánatvölgy északi határai a 11-es főút és a Duna.A központi belterülettől körülbelül 5 kilométerre keletre fekvő Búbánatvölgy Magyarország egyik legtisztább levegőjű helye.

A völgyben több kisebb-nagyobb tó található: 

• Halas-tó
• Mini-tó
• Fürdő-tó
• Kerek-tó

A tavak mesterségesen lettek kialakítva, 1962-től majd húsz éven keresztül folyamatosan. A Búbánatvölgy tavaitól nem messze található még egy horgásztó, melyet érdemes még felkeresni. Ez a Kerek-tótól délre fekvő Dédai-tó. A tó környékét szépen kiépítették, több stég és pad is kialakításra került.

Esztergom Városháza

A városháza a Széchenyi tér déli oldalán található, árkádos barokk stílusú palota. Esztergom főterének meghatározó épülete 1772-1773-ban épült.

A városháza helyén eredetileg a Rákóczi-szabadságharc hadvezérének Bottyán Jánosnak (Vak Bottyán) a földszintes háza állt, mely egy villámcsapás következtében leégett 1770-ben. Ezután kezdték el építeni a mai épületet, eredetileg a városi gimnázium részére.A földszinten 11 árkádív képez boltozott folyosót, ami miatt a városházát gyakran lábasháznak is nevezik. Az erkély alatt található a főkapu, melyen belépve boltozott kapualj fogadja a látogatót. A városháza főbejáratát és emeleti dísztermeit rizalit emeli ki a  főhomlokzatból.

Müller ház – Posta – Esztergom

A Müller ház 1863-ban épült Prokopp János tervei alapján Bischitzky János megrendelésére. A kétszintes sarokház szimmetrikus főhomlokzata a Széchenyi térre néz.

A Széchenyi-tér legszembetűnőbb, legelegánsabb épülete díszes térkövezésével igencsak felhívja magára a figyelmet. Az épület 1890-ben került Müller Gyula vaskereskedő birtokába.A Müller ház 1897-ben került a város tulajdonába, és a mai napig Esztergom postahivatalaként működik. Az épületet éppen 100 évvel a megszerzését követően, 1997-ben újították fel.

Aquasziget – Esztergom

Az Aquasziget Esztergom Élményfürdő kínálatában a török fürdőtől kezdve, a fitneszen keresztül, a wellness részlegig minden megtalálható. A fürdőkomplexumban a szolgáltatás három fő részre oszlik:

• Élményfürdő
• Wellness világ
• Egészség és Szépség központ

A fürdőben összesen 10 medence található, ebből 5 a fedett részlegen, 5 pedig szabad téri medence. Az 1,8 hektáron elhelyezkedő fürdőkomplexum 2005-ben készült el. A fürdő futurisztikus szerkezete zöld növényborítást kapott, így belesimul a környezetébe.A belső medencék között hatalmas élménymedence, gejzír, sodrófolyosó, barlang és buzgárok találhatók. A fedett élményfürdőben infraszauna, terrárium, dísztó, sörözők, látványkonyha is található. A külterület kizárólag május 1. és augusztus 31. között, a nyári szezon alatt vehető igénybe.

A létesítmény 2000 négyzetméternyi vízfelülettel rendelkezik. Az élményelemek között 4 darab csúszda is található, melyből kettő beltéri.

Mária Valéria híd

A Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a Szlovákiai Párkánnyal. Az 1895-ben elkészült híd 518 méter hosszú, 12 méter széles. A híd a személygépjárműves és a gyalogos forgalom előtt is nyitott.

Az elmúlt évtizedek során a Mária Valéria híd többször megrongálódott, használhatatlanná vált. Utoljára akkor, mikor a visszavonuló német csapatok 1944 decemberében felrobbantották. Az újjáépítésre fél évszázadot, pontosabban 57 évet kellet várni. A újjáépített hidat 2001. október 11-én adták át a forgalomnak, mely igaz határvárossá tette Esztergomot és Párkányt. A hidat Feketeházy János tervezte, nevét Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról kapta, aki Budán született.

Központi Kávéház – Esztergom

A Központi Kávéház (Szamos Cukrászda) Esztergom belvárosában található a Vörösmarty utca és a Rákóczi tér sarkán. A Lindtner Henrich által 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei alatt. Utoljára 2006-ban újították fel, de még ma is őrzi a századfordulós kávéházak hangulatát.

Lindtner hosszasan tanulmányozta a bécsi kávéházakat, és azok alapján akart egyet alapítani Esztergomban is. A bútorokat, berendezéseket és az üvegeket Bécsből hozatta. A porcelánt Csehországból, a kávéfőző edényeket Törökországból.A cukrászdában megtalálhatók a Szamos megszokott termékei, de olyanokkal is találkozhatunk, melyekkel még más Szamos cukrászdában még nem találkoztunk.

A Központi kávéház működtetését 2008-óta a Szamos Marcipán vette át.

Cím: 2500 Esztergom, Vörösmarty u. 2.

Esztergomi vár

A több mint 50 méter magas Esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll. Esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a Bazilikával együtt.

A jelenleg is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára építették külhoni építőmesterek, ezzel alakult ki a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye.III. Béla király palotájának maradványai, melyek nemcsak Esztergom, de Magyarország Árpád-kori építészetének legremekebb emlékei közé tartoznak.

A királyi vár 2015 tavaszára több turisztikai látványossággal gazdagodott. Több, a turisták előtt addig elzárt terület látogathatóvá vált. Ilyen a Beatrix-terem, a királyi várkápolna és Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája, valamint a Studiolo.

A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum.

A felsővárhoz tartoznak:

• királyi érseki palota és kápolna maradványai
• az egykori érseki palota
• dunai gyalogkapu
• az északi nagy rondella
• keleti kaputorony
• török bástya
• királyi vár kápolnája

2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Botticelli-freskót, és a Vitéz-studiolót védi a beázástól.

Királyi palota

Az Esztergomi várhegyen született Szenet István, itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori kápolnája máig fennmaradt. A reneszánsz stílusú építmény a török idők alatt szinte teljesen elpusztult. Maradványait felújították, melyben 1967-óta működik az Esztergomi vármúzeum. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a 18. századig.

A vármúzeumnak 4 állandó kiállítása van:

• Esztergom évszázadai
• Díszfegyverek az MNM gyűjteményéből
• Fejezetek a magyar pénzverés történetéből
• Kőtár (Lapidarium)

A Kőtárban megtekinthető Magyarország egyik leggazdagabb román és kora gótikus faragott kő-gyűjteménye, ahol eredeti helyükön láthatóak a francia kora gótika stílusában készített tagozatokat, valamint a középkori Szent Adalbert székesegyház főkapujának, a Porta speciosa-nak kőemlékeit.

Cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.

Esztergomi Bazilika

Az Esztergomi Bazilika 1822 – 1869 között épült klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. Építését Rudnay Sándor prímás kezdte meg 1822-ben, melyet 1831-ben bekövetkező haláláig folytatott.

A várhegyen magasodó bazilika hossza 118 méter, szélessége 49 méter, magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter, mellyel Magyarország legmagasabb épülete. Középen elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található. A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.A kupola átmérője 33,5 méter. Az épület belülről a kupolánál 71,5 méter magas. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A Bazilika 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

A Bazilika egész évben nyitva van, egyéni és liturgikus látogatása díjmentes.

Díj megfizetése ellenében látogatható részek:

• Kripta (Altemplom)
• Kincstár
• Panorámaterem
• Kupola

A Bazilika épülete ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárgy gyűjteményének, a Főszékesegyházi Kincstárnak, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van. A kincstár a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. A szertartáshoz használt liturgikus tárgyak, az úgynevezett klenódiumok is részei a gyűjteménynek.

Bazilika szintjei:

• 2 szint: Panorámaterem
• 1 szint: Főszékesegyházi Kincstár
• 0 szint: Templomtér
• -1 szint: Altemplom

Prímási palota

A prímás palota neoreneszánsz stílusban az esztergomi érsek rezidenciájának készült. Az épületben működik a Keresztény Múzeum, az Érseki Simor könyvtár, és a Prímási levéltár. Esztergom egyik meghatározó épülete, Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteményével.

Az épület a vízivárosi Berényi Zsigmond utca és a Mindszenty tér találkozásánál áll. Északi részében a Keresztény Múzeum működik. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyagainak köszönhetően Magyarország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert.A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímás Palota második emeletén tekinthető meg. Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.

A Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyház levéltára. Történeti leírások, oklevelek és egyezmények egész sora található itt. Többek között itt van kiállítva II. András Aranybullája is. A levéltár helye a középkorban a várhegy volt, ahol az iratok egy része elpusztult, a Szent Adalbert székesegyházat elpusztító tűzben.

Az Érseki Simor Könyvtár körülbelül 70.000 kötettel rendelkezik, elsődlegesen teológia, történettudomány, irodalomtudomány, filológia, művészettörténet és pedagógia témakörben. A könyvtárat Simor János hercegprímás alapította, melynek alapját Simor Győrből hozott magánkönyvtára jelentette. A gyűjtemény kezdetben a Bibliotheca épületében kapott helyet.

Cím: Esztergom, Mindszenty tér 2.

Palatinus tó

A Palatinus tó Dorog és Esztergom-kertváros határán található mesterségesen kialakított bányató, a Gerecse és a Pilis hegységek által határolt völgyben helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 124 méter. Csak a talajvíz táplálja, patak vagy folyóvíz nem. A tó vize az egyik legtisztább Magyarországon.

Méretét tekintve a tó 840 méter hosszú és 350 méter széles, téglalap alakú. Jelenleg strandként és búvármúzeumként működik. A partvonal mentén egy védett, kevésbé meredek öbölben fekszik a strand kellemes homokos szakasza, mely Palatinus Tófürdőként ismert.A Palatinus tó nevét onnan kapta, hogy az ide látogató fővárosiak a tó vizét a Budapesti Palatinus-strandéhoz hasonlították. A tó város felőli oldalán kis nyaralók sorakoznak, a másik oldalon pedig szabad strand van.

A strandon csónak és vízibicikli kölcsönző, valamint vízicsúszda is működik. A tó átlagos hőmérséklete 19 °C fok, maximális vízmélysége 10 méter.

A Palatinus tó mellett van egy másik kisebb tó, a Lógató Horgásztó, melyet kifejezetten csak a horgászoknak tartanak fenn.

Rác templom

A Rác templom az Esztergomi Szent Mihály templom, görög katolikus templom helyi neve. Nevét onnan kapta, hogy a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma.  A Rákóczi-féle szabadságharc idején fa templom állt ezen helyen, ami 1706-ban leégett. A szabadságharckor a vár védelmére rácokat vezényeltek Esztergomba, akik a leégett templom helyére új kőtemplomot építettek Szent Mihály tiszteletére.
A Rácok 1910-ig használták a templomot, mikor meghalt az utolsó pópa. Ezután nem alakult új közösség. A város 1974-ben megvásárolta az épületet, mely 2004-ig nem funkcionált. A görög katolikus egyház 2000-ben kapta meg az ingatlan együttest a várostól.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásából megkezdték a műemlék együttes helyrehozatalát. 2004-ben készült el az új parókia és a zarándokház épülete is.

Cím: Kossuth Lajos utca 60.

Duna Múzeum

A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként. 1989 óta viseli a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum nevet. A Múzeum az 1730-as években épült barokk épületben, a Káptalan-házban működik.

A Múzeum a magyar vízgazdálkodással kapcsolatos muzeális értékű tárgyakat és dokumentumokat őrzi 13 tárba rendezve. Első állandó kiállítása 1980-ban nyílt meg, az egykori főkáptalan épületben. 1998-ban az épület restaurálása miatt a tárlatot lebontották. A megújult belső terekbe tervezett, innovatív új állandó kiállítás, Víz-idő címmel 2001 októberétől fogadja a látogatókat.

A Duna Múzeum egész évben várja látogatóit, állandó és időszakos kiállítások mellet múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és egyéb rendezvényekkel.

A Múzeum Gyűjteményi egységei:

• Képeslapgyűjtemény
• Műszaki dokumentációs tár
• Okmány és iratgyűjtemény
• Érem és kisplasztika
• Széchenyi-iratok
• Tematikus gyűjtemény
• Tárgyi gyűjtemény
• Történeti képgyűjtemény
• Történeti térképtár
• Videótár
• Hangtár

Kis-Duna sétány

A Sétány a Kis-Duna jobb partján található. Esztergom Királyi városrészén halad észak-déli irányba, egészen a Vízivárosig. Párhuzamosan fut a Deák Ferenc utcával, ez a királyi városrész nyugati határa. A sétány összeköti Esztergom turisztikai szempontból fontosabb területeit. A történelmi Esztergomot Széchenyi térrel, valamint a Vízivárost a bazilikával és a Várheggyel.A sétányhoz csatlakozó zöldterületeken szobrokat, játszóteret, vendéglátó helyeket találunk. A műemléki vízivárosi erődrendszer egyes részei a Kis-Duna parton húzódnak. A sétányhoz kapcsolódik a Pór Antal tér és József Attila tér.

A Kis-Duna sétány műemléki épületei:

• Mattyasovszky-bástya
• Megyei Bérpalota
• A 36-os házszám alatti historizáló stílusú lakóház

Szent István tér – Esztergom

Az Esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el. A tér kelet-nyugati irányban húzódik, közepénél a Várhegyre vezető hatalmas mesterséges rámpa osztja három részre teret.

A Szent István tér Esztergom legnagyobb kiterjedésű tere, mely a Várhegyet öleli fel. A tér elnevezése az idők folyamán többször változott. Kezdetben Káptalan térnek nevezték, majd két különböző nevet adtak a tér két végének. A nyugati vége a Bazilika tér lett, keleti vége pedig a Káptalan tér. A Szent István tér nevet 1930-ban kapta az akkori Bazilika tér, majd 1950-ben átnevezték az egészet Béke térnek. A rendszerváltás után az addigi két tér visszakapta a Szent István tér nevet.A tér nyugati végén a Bazilika és a királyi vár található, északi és déli oldalán az egyenként 7500 m2-es kanonoksori épületek. Keleti végén a segédpüspöki található.

Szent István téri szobrok:

• István megkoronázásának szobra
• Magyarok Nagyasszony szobor
• Kuklander Mária szobor
• Szent István király lovas szobor

A Várhegyre vezető rámpa négy sarkában négy műemléki, barokk szobor áll, mindegyik hasáb alakú talapzaton:

1. Szent István 1770-1771-ben készült szobra, a tér délnyugati végén
2. Szent László szobra, északnyugati oldal
3. Boldog Özséb szobra, északkeleti oldal
4. Szent Körösi Márk szobor, a tér délkeleti végén

Ószeminárium – Szent Adalbert központ

Az Ószeminárium vagy más néven a Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. Az 1865-ben elkészült épület Esztergom legnagyobb középülete, eredetileg papnevelő intézet volt.

Az épület több mint 80 méter hosszú, alapterülete 12.000 négyzetméter. Északi és déli homlokzata közt 10 méter szintkülönbség van, melyet egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Az épületet a II. világháborútól kezdve a rendszerváltásig katonai célokra használták. Az egyház 1993-ban kapta vissza, felújítása azonban csak 2006 nyarára készült el.

A felújítás után az épületben helyet kapott:

• Kutatási központ
• Esztergomi Hittudományi Főiskola
• Konferencia központ
• Érseki levéltá
• Érseki könyvtár
• Keresztény Múzeum
• Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola

Az Ószeminárium (Nagyszeminárium) épületének épületének hivatalos neve Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ.

Mala-forrásalagút

A Mala-forrásalagút a Héviz városrész és a Fürdő szálló alatt húzódó, bejárható járatrendszer. Bejárata a Szent István strandfürdő területéről nyílik. Korábban Esztergom ezen a részén volt a Hévíz tó. A tavat 1838-ban lecsapolták, az alagutat pedig a tó forrásvizének elvezetésére építették. A térségben 15 meleg, illetve langyos forrás működött.

1995-ben az alagút egyes részeit felújították, ezek kis csoportokban (10 – 15 fő), előzetes engedéllyel bejárhatók. A járatok teljes hossza 473 méter. A források mélysége a földfelszíntől mérve 3 – 4 méter.

Térképen

Széchenyi tér – Esztergom

A Széchenyi tér Esztergom főtere, mely eredetileg a város piactere volt. A teret 1717-ben Főtérnek nevezték el, ekkor töltötték fel földel és vezették el a vizet. A 19. században a köznyelv Szentháromság térnek, valamint Városháza térnek nevezte. Széchenyi István nevét 1860 óta viseli.

A Széchenyi teret EU-s pályázat keretében 2006-ban felújították, több mint 1 milliárd forintból. Ezután kitiltották a gépjárműforgalmat, a legtöbb épületből pedig vendéglátó egységet hoztak létre. Elkészítették az Ister-kutat, mely egy öt női alakot ábrázoló szökőkút.A tér turisztikailag kiemelkedő épületei díszkivilágítást kaptak. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutat állítottak, és két megemelt növényágyat alakítottak ki.

Az tér közepén található az 1900. augusztus 15-én átadott, fehér mészkőből készült Szentháromság szoborcsoport.

A térről ingyenes Wi-Fi internetet vehető igénybe.

Szent Ignác plébániatemplom

A Szent Ignác plébániatemplom, vagy más néven Vízivárosi plébániatemplom (helyi nevén: kéttornyú templom) a Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota közvetlen szomszédságában. Az épület a magyar barokk építészet kiemelkedő alkotása.

Esztergom Vízivárosban 1686-ban jelentek meg a Jezsuiták. Ők emelték a mai barokk templomot Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1728 és 1738 között az egykori vízi kapunál. A mai templom helyén korábban egy torony nélküli templom állt, mely a török idők alatt elpusztult.Eredetileg ennek a templomnak sem voltak tornyai, mivel stratégiai szempontból megtiltották a vár közelében a kilátást rontó tornyok építését. A tornyokat 1796-ban Batthyány hercegprímás költségén építették fel, de a jelenleg is látható meredek, egyenes toronysíkjai Simor János érsek-prímás idejéből valók.

A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta, így a templom előbb a pálosoké, majd a bencéseké lett. Mária Terézia 1788-ban Batthyány József esztergomi érseknek adta át. Ezután lett a Víziváros plébániatemploma. A hercegprímás plébániaépületté alakíttatta át.

Sándor Palota – Esztergom

A Sándor palota Esztergom belvárosában, a Jókai utca nyugati oldalán, az 1-es szám alatt található. Az épület helyén eredetileg Bottyán János serfőzdéje állt. A 881 m2 alapterületű épület egy kétszintes, barokk saroképület. Az 1770-es években Sándor Antal bővíttette ki, és akkor nyerte el mai formáját. 1778-ban nyilvános fogadót nyitott a házban. A palota volt a gróf Sándor család Esztergom megyeszékhelyi lakása.Az épület 1806-ig volt a család birtokában. A rendszerváltásig lakóházként működött. Felújítása után ez volt az Alkotmánybíróság székhelyének felajánlott épület, de nem vették birtokba az épületet. Jelenleg az önkormányzat tulajdona, romosan, üresen áll.

Szent Anna Plébánia – Esztergom

A Szent Anna templomot a Bazilika kicsinyített másának szánták. A közismert nevén kerektemplom Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú római katolikus templom.

Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban döntött úgy, hogy a déli városrész hívei számára plébániatemplomot építtet Szent Anna tiszteletére. A templomot Packh János tervezte, az építkezést pedig ő maga vezette. Az alapkövet 1828. május 12-én rakta le Rudnay Sándor. Az építkezés 1837-ben fejeződött be. A templom kör alaprajzú, a klasszicizmus elveit valósítja meg, a római Pantheon mintájából indul ki.A kupola magassága 38 méter, az épület belső terület 314 négyzetméter. A bejárati vörösmárvány lépcsősor mellvédjén két angyal mészkő szobra áll. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet.

Az 1980-as években a fő és mellékkápolna is vörösréz fedést kapott, valamint az ácsszerkezetet is megvastagították. 2005-ben felújították a szobrokat, melyek a templom előtt találhatóak.

A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető. Ez Obisits Mihály kanonok ajándéka 1913-ból.

Balassa Bálint emlékmúzeum

A Balassa Bálint Múzeum a megye egyik legnagyobb gyűjtőterülettel rendelkező múzeumaként Esztergom és környékének hagyományaival, értékeinek felkutatásával, annak tanulmányozásával, feldolgozásával és megóvásával foglalkozik.

A Nemzeti Múzeum területi múzeumi besorolású muzeális intézménye (Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeuma).

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált régiség és éremgyűjteménye, Knauz Nándor püspök és más gyűjtők régiséggyűjteményei képezték.Pályázat útján az intézmény 2014-ben új kiállítótérrel bővült. Az újonnan létrejött gyűjteményválogatás a Mindszenty téri Látványtár váltotta fel az addigi állandó kiállítást. A 180 négyzetméteren kialakított Látványtárban régészeti, néprajzi, képzőművészeti műtárgyaink legjavából látható válogatás, valamint hajómakettek, régi bútorok és muzeális könyvek is bemutatásra kerülnek.

A Látványtár négy helyiségében csaknem 2000 műtárgy tekinthető meg.

• Képzőművészeti látványtár
• Régészeti látványtár
• Néprajzi látványtár
• különleges hajómakettek, fegyverek

A Látványtár szó szerint látványossá teszi a tárolás bemutatását.

Cím: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.

Strázsa hegy

A Strázsa hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A Pilis északi és egyben legnyugatibb részén helyezkedik el a 233 méter magas Kis-Strázsa-hegy, a köznyelvben ő él Strázsa-hegy néven. A Kis-Strázsa hegytől délkeletre fekszik a 308,8 méter magas Nagy-Strázsa-hegy. A két hegyet a Remete-völgy köti össze.

A terület több mint 100 évig katonai lőtérként funkcionált. Mára fokozottan védett környék. A kis-Strázsa-hegy lábánál elterülő Gyilkos-tótól 1200 méter hosszú, kör vonalvezetésű tanösvény indul, mely 1 óra alatt bejárható.

Strázsa hegyi kilátó

A kilátó a 233 méter magas Kis-Strázsa-hegy tetején áll. A kilátóba csak előzetes bejelentkezés után, szervezetten lehet felmenni. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a környékre, Esztergomra, a Pilis északi nyúlványaira, valamint Dorog mögött a Nagy-Getére.

Esztergomi Zsinagóga

Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta Művelődési Házként működik. Korábban ebben az épületben volt a Technika Háza, jelenleg a Bajor Ágoston Művelődési Ház található az épületben. Az épületet Baumhorn Lipót, Lechner Ödön munkatársa tervezte.A kétszintes műemlék épület 1216 négyzetméteres. Az épület előtti Mártíremlékmű Martsa István tervei alapján készült. Az eredeti 2,5 méteres bronz alkotás a mauthauseni emlékmű pályázatra készült, és az auschwitzi lágermúzeum magyar barakkjába került.

Az Esztergomi művelődési ház programjai között megtalálhatók színházi előadások, koncertek, kiállítások, tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások, táncos produkciók, vetítések, klubfoglalkozások közösségi összejövetelek.

Esztergom programok

Rejtélyek háza – Esztergom

A Rejtélyek háza 2013-ban kezdte meg a működését szabadtéri nyomozós játékokkal, szabadulószobákkal, rejtélyes vacsoraestekkel. Ideális programlehetőség azok számára, akik szeretik az izgalmas, főként gondolkodtató játékokat. A rejtélyek házában több különböző, izgalmasnál izgalmasabb játékban lehet részt venni.Négyféle programlehetőség közül lehet választani:

• Szabadtéri nyomozás a város utcáin, krimi a városban
• Nyomozás, szerepjáték és rejtélyek vacsora közben
• A szabadulószoba, ami házhoz megy
• Hagyományos szabadulószoba

Cím: Széchenyi tér 21.

Esztergomi Várszínház

Az Esztergomi Várszínház 1962-ben alakult meg, a Várhegyen a Bazilika mellett várja a színházszerető közönséget. A szabadtéri színház évadja június közepétől augusztus végéig tart. A nyári műsorterv összeállításakor tudatosan vállalt szempont a színházi műfajok mindegyikéből színre vinni néhány jeles produkciót.

Az Esztergomi színjátszás négyszáz éves múltra tekint vissza, előadásokat már a török időkben is voltak. Az Esztergomi Várszínház 1990 óta működik folyamatosan, megszakítás nélkül, nagyrészt hétvégi előadásokkal. A vár felújítása már úgy történt, hogy itt kaphasson helyet az új színház.A színpad a régi török temető helyén található, 80 négyzetméteres, befogadóképessége 250 néző. A nagyszínpad, a bazilika harangtornya és az alapszínpad erkélye közötti terület, mérete 164 négyzetméter, befogadóképessége nagyjából 1500 néző. A nyár folyamán a Vízivárosban szoktak ideiglenesen nagyszínpadot állítani.

Estergon Kalesi

Esztergom Várának a hasonmása és kulturális központ Ankara északi kerületében. Az ötemeletes építménynél a Dunát egy mesterségesen kialakított tó szimbolizálja, valamint kialakítottak egy közel 700 méter hosszú vízesést is. Az építményben éttermek és bazársor is helyet kapott.Az Estergon Kalesi felépítése hat évig tartott, és átszámítva több milliárd forintba került.

Az Esztergomi Vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában. A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli.