Tihanyi-félsziget

A Tihanyi-félsziget a Balaton és Magyarország egyik legszebb vidéke. Az átlagosan 2 kilométer széles félsziget a Balaton északi partján Aszófő táján nyúlik be a tóba. A félsziget 5 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 3,5 kilométer. A Tihanyi-félsziget közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik.

A Tihanyi-félszigeten viszonylag kis területen találunk sok látnivalót. Vulkanikus eredetét több, ma is látható természeti emlék tanúsítja. A félsziget legmagasabb pontja a nyugaton lévő 232 méter magas Csúcs-hegy. Ettől nem sokkal kisebb a keleten lévő Óvár, mely 214 méter magas.

A Tihanyi-félsziget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, hazánk tájvédelmi körzete és kiemelt turisztikai régiója. Magyarországon elsőként itt létesült tájvédelmi körzet.Tihanyi-félsziget
A középkorban, pontosabban 1055-ben I. András ezen a területen királyi temetkezési helyet építtetett, fölé pedig egy monostort, melybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel megalapította a mai Tihany település ősét. A 13. századba újjáépített monostor Tihany ősi jelképe.

A Tihanyi-félsziget éghajlatában jelentős szerephez jutnak a dél-európai, szubmediterrán vonások, melyeket kiegészít a Balaton víztömegének szélsőségeket csökkentő, kiegyenlítő hatása. A tavasz lassan melegedő, emiatt a késői fagyok hatása kisebb. A nyár forró és száraz. A sötét színű sziklák és talajok miatt helyenként nehezen elviselhető a hőség. Az ősz többnyire csapadékkal köszönt be, és csak lassan, késve távozik. Az igazán hideg és havas tél csak a balatoni jégtakaró kialakulása után köszönt be.


Tihanyi-félsziget látnivalói

Tihanyi Apátság

A Tihanyi apátság egy bencés apátság, mely a Tihanyi-félsziget egyik magaslatán épült. A Tihanyi Apátságot I. András király alapította 1055-ben, Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére.

Az alapító I. András királyt ide temették 1060-ban, sírja máig a román stílusú altemplomban található. A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék.Tihanyi Apátság
A monostor életébe az első jelentős változást a törökök megjelenése hozta. A török támadások miatt a szerzetesek elhagyták a kolostort, helyükbe katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált. Védelmi szempontok szerint átalakították, köré erődítést építettek, melyet a törökök soha nem foglaltak el.Tihanyi Apátság
A katonai szempontból feleslegessé váló várat 1702-ben felrobbantották, ekkor a templomot is súlyos károk érték. A templom és a kolostor újjáépítése 1719-ben kezdődött el, az építkezéshez pedig felhasználták a lerombolt vár köveit is.

Az apátság 1716-ban került vissza Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonába, melyet 1889-ben felújítottak. Ekkor készültek a belső teret díszítő festmények is.
A templomnak két tornya van, melyekben három harang van. Az északnyugati toronyban található az 1670 kilogrammos nagyharang. A nagyharang a Balatonfüredi járás legnagyobb harangja. A délkeleti toronyban található a 431 kilogrammos középső, valamint a 227 kilogrammos kis harang.Tihanyi Apátság
Az épületegyüttes részei közül külön érdemes megemlíteni a déli szárnynál található könyvtárat és refektórium termét. Az utóbbi helyszín boltozatának művészeti értékei igazán jelentősek, mivel számos olyan falfestménnyel ékesített, melyeken Árpád-házi és bencés rendbeli szentek, illetve egyes magyarországi uralkodók láthatóak.

Az apátság az utóbbi időkben kiállításoknak, koncerteknek és kulturális eseményeknek ad otthont.


Tihanyi Levendulás

A Levendula a Tihanyi-félsziget szimbóluma. A Tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az első telepítés az 1920-as években történt, Bittera Gyula közreműködésével.Tihanyi levendulás
Az Öreg-Levendulás a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között húzódik. Az itt termett levendula illóolaj-tartalma kimagasló volt, még az eredeti francia ültetvényekről származók minőségét is túlszárnyalta. Sajnálatos módon a Tihanyi levendulás az államosítás után elvadult. Az 1960-as évek végén az ültetvény nagy részét kiszántották, helyére szőlőt telepítettek.

A levendula nemzetséghez nagyjából 40 faj tartozik, melyek közül a legelterjedtebb, és a legnagyobb mennyiségben termesztett és felhasznált fajok a Lavandula angustifolia és a Lavandula intermedia.

A 90-es évek közepén kezdték meg az őslevendulás megmentését, valamint új területeken is elkezdődött a levendulatermesztés.

A Tihanyi levendulát egykor a tőzsdén is jegyezték, akkora értéket képviselt.


Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Skanzen

A Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum vagy egyszerűen csak Skanzen, Tihany egykori jellegzetes népi építészetét, valamint az itt élő népek életmódját mutatja be. A múzeum két épületből, valamint azok környezetéből áll. Az egyik a Parasztgazda ház, a másik Halászcéh ház.

A Halászcéh ház arról nevezetes, hogy a Balaton környékén ez az egyetlen fennmaradt halászcéh ház. Az épület szobából és konyhából áll. Itt tartották a céhtagok az összejöveteleiket, itt őrizték a céhládát, a céhkorsót és a céhpecsétet.
A Parasztgazda háznak 1797 és 1820 között csak két helyisége volt, elöl nyitott tornáccal. Az épület helyreállítására 1965-ben került sor. A házban az egykori lakók mindennapi használati tárgyait, gazdagon díszített bútorait tekinthetjük meg. Az épület helyiségei egy szabadkéményes konyha, egy berendezett szoba, valamint a konyhából néhány lépcsőfokkal lejjebb nyíló kamra. Az épületből kilépve az egyik oldalán nyitott fészer, kocsiszín található, valamint disznóól.

Skanzen létrehozásának ötlete már az 1930-as években felmerült, azonban a megvalósításra csak az 1960-as években került sor.

Cím: Tihany, Batthyány u. 20.


Kálvária

A Tihanyi Kálvária Jézus Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült állomásai, melyet 1926-ban kezdték építeni közadakozásból. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, háttérben pedig gejzirites mészkőtömbökből épített „hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája.Tihanyi kálvária
A Kálvária építményeit 1960-ban lerombolták, emiatt ma már nem az eredeti, hanem a 2012-ben felújított változata látható.

A kálvária 14 stációból áll, melynek szobrait Siklódy Lőrinc alkotta meg. A tihanyi Kálváriát a Visszhang dombon találjuk meg, szabadon látogatható az év bármely szakaszában.


Tihanyi barátlakások

A Tihanyi barátlakások a 10-11. század környékén készültek, emberi lakhelyek voltak. Feltételezhetően I. András által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek vájták ki őket, és egészen a 14. század közepéig tartott a használatuk. A barátlakásokat a tihanyi Óvár nevű hegy keleti, 20-30 méteres meredek bazalttufa falába vájták.Tihanyi barátlakásokAz üregeket 1913-óta lehet kényelmesen megközelíteni, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Kelet-Európában ez az egyetlen, viszonylag éppen maradt remetetelep.

A barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, de nem nevezhetők igazából barlangoknak, mivel emberkéz alkotta őket, nem pedig a természet. Mára három barátlakás maradt meg épségben, a többi valószínűleg sziklaomlás miatt semmisült meg.


Tihanyi Óvár

A Tihanyi Óvár a legkorábbi épített emlék a Tihanyi-félszigeten. Az Óvár tulajdonképp egy a bronzkor végén, a korai vaskor elején épített ovális alaprajzú földsáncrendszer ma is látható része. A földvár nagy részét mára házakkal, kertekkel építették be, az évszázadok során pedig a sáncot több helyen elhordták, mégis sok helyen láthatóak nyomai.

A Tihanyi Óvár a Tihany-Szántódi rév forgalmát felügyelte. A földvár biztonságot nyújtott az itt lakó falusiaknak, hiszen támadás esetén teljes állatállományukkal együtt nyertek falai között menedéket. A korai vaskorszakban kialakított Óvár sáncaiból előkerültek kőkorszakból származó leletek is. Ez a Balaton-vidék legnagyobb és legépebben fennmaradt földvára.

A földvár északi részén elkülönül egy U alakú rész belső osztósánccal, melyet délről árok határol. Ez az elkülönülő rész láthatóan később épült, mint az eredeti sánc, annál jóval magasabb is. A Tihanyi Barátlakások az Óvár keleti oldalán helyezkednek el.


Tihanyi-félsziget tájegységek

Belső-tó

A Belső-tó Tihany közvetlen közelében található, igazi turistalátványosság és kedvelt horgászterület. A belső-tó a Balaton szintjénél 25 méterrel magasabban helyezkedik el, összeköttetésben nem áll vele. A tó vulkanikus tevékenység eredményeként alakult ki nem sokkal a Balaton után, formája csaknem kerek, víztükre nyílt. A félsziget magasabb pontjairól mindenhonnan jól látható, könnyen megközelíthető.Tihanyi-félsziget - Belső-tó
A Belső-tó partján található a 2011-ben átadott Levendula ház Látogatóközpont, mely minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a Tihanyi-félszigetet. Interaktív kiállítás látható a Tihanyi-félsziget múltjáról és jelenéről, vulkánokkal, hévforrásokkal, virtuális és kézzel fogható érdekességekkel. A látogatóközpont udvarán egy félkör alakú, fapallós tanösvény nyúlik a Belső-tóba, melyen kihelyezett táblák mutatják be az itt élő állatokat.

A Belső-tó a vízkészletét a felszín alatti rétegvizekből, talajvizekből és a lehulló csapadékból nyeri.


Külső-tó

A Külső-tó a félsziget egykori vulkánjának fő kráterében keletkezett, erősen feltöltődött, sekély tó, a tengerszint felett 116 méter magasságában. Az 1800-as évek elején levezető csatornákat ástak, hogy a tó vizét az Aszófői-séden keresztül a Balatonba vezessék. A lecsapolt területeket kaszálóként hasznosították. 1976-ban a levezető csatorna lezárásával kezdődött meg a tó eredeti állapotának visszaállítása.Tihanyi-félsziget - Külső-tó
A tó fölött összegyűlő hideg levegő miatt itt a leghosszabb a jégborítás a félsziget állóvizei közül. A tómedencét keletről és nyugatról is meredek, sziklás gerincek határolják, ahonnan csodálatos panoráma nyílik.

A Külső-tó környéke természetvédelmi okokból nem látogatható.


Apáti-hegy

Az Apáti-hegy a Tihanyi-félsziget egyik legértékesebb élőhelye. Északi oldalán látható a helyreállított Apáti-templomrom, jelezve az egykori Apáti település helyét, mely a török hódoltság alatt pusztult el.

Az Apáthi-hegy és a Kiserdő-tető oldalának túlnyomó részét molyhos tölgyes bokorerdők lejtősztyepp rétek mozaikja borítja, ami fajgazdagságát tekintve is kiemelkedő jelentőségű. A hegy déli oldalán található az öreg levendulás.

A hegytetőn egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él, köztük a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), az őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), a borzas szulák (Convolvulus cantabricus), a hártyás galambbegy (Valerianella pumila). A keleti oldal szikláin megtalálható a cseh tyúktaréj, a panon madárbirs és a bokros koronafürt.

Őrtorony kilátó

Az Őrtorony kilátó a 216 méter magas Apáti-hegyen épült organikus anyagokból, az egykor ott található római őrtornyokat idéző formában. A fából és helyi terméskőből épített három emeletes kilátó 16,5 méter magas. A kilátóból szinte az egész Balaton látszik.Őrtorony kilátó - Tihanyi-félsziget
Északról az Apáti templomtól, nyugat felől sajkodi strandtól, déli irányból pedig a „Ráta csáva” néven megjelölt területről gyalogosan érhető el. Ez utóbbi megközelítés az ó faluból, a Belső-tó mellett haladó turista úton érhető el. A kilátó az északi kaldera peremén, az őslevendulás melletti tisztáson található.

Az építés helyszínét az építtető Bakonyerdő Zrt. Tihany önkormányzatával és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen határozta meg.


Tihany

Megye: Veszprém
Régió: Közép-Dunántúl
Lakosság: 1350 fő
Budapest – Tihany távolság: 109 kilométer

Tihany Magyarország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, mely a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. Tihany történelmi jelentősége, hogy I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje a monostort, melybe bencés szerzeteseket telepített.

Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960-as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Neve egy szláv eredetű személynévből származik, a Tihomirból, valamint a Tichonyból, amelyek a Tich szóból erednek, amely csendest jelent. Tihany lett 1952-ben Magyarország első tájvédelmi körzete, mely 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.

A falu lakói főként halászatból és bortermelésből éltek évszázadokon keresztül, ennek az életnek állít emléket a Halászcéh-házban megtekinthető kiállítás. Ugyanakkor a hajózási is fontos szerepet töltött be Tihanyban a személyszállítás okán. Itt működik a Balaton máig egyetlen kompátkelője Tihany és Szántód között. A Tihanyi rév a Balaton legrégebbi átkelőhelye, már az 1055-ös keltezésű apátsági oklevél is megemlíti.

Tihany az ország minden részéről megközelíthető busszal, illetve vonattal. Tihanyban menetrend szerinti buszjáratok is közlekednek. Közigazgatásilag a teljes félsziget Tihanyhoz tartozik.

A község lakott területein kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények is találhatóak, geológiai érdekességek mellett ritka növények és állatok élőhelye is félsziget.

Tihanyi visszhang

Tihany legismertebb jelensége a híres visszhang, mely a 18. század közepétől, a Tihanyi-apátság megépítése óta hallható. A Visszhang dombon állított echókőről elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A visszhang optimális esetben hétszer verődött vissza a tihanyi templom oldaláról.

A Tihanyi visszhang a 19. század óta nagy szenzációnak számít, hírét egy legendának köszönheti, melyet Garay János költő foglalt mesébe róla.

A 20. század elején észrevették, hogy a Tihanyi visszhang ereje csökkent, amiért elsősorban az újonnan épült villákat hibáztatták. Azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja az, ami akadályozza a hang terjedését. Ez persze nem jelenti azt, hogy a visszhang nem működik, csak szerencse is kell hozzá, és nem fújjon a szél. Télen és kora tavasszal, mikor a fáknak még nincs lombkoronájuk, nagyobb eséllyel hallhatjuk meg a visszhangot.

Tihany látnivalók:

  • Tihanyi Apátság
  • Babamúzeum
  • Marcipán ház
  • Tihanyi visszhang – Visszhang-domb
  • Tihanyi kálvária
  • Tihany főtere
  • I. András szobor
  • Levendula ház
  • Magyar Királyok Panoptikuma, Kalózmúzeum

Sajkod

Sajkod közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik, de mintha két külön világ lenne. Pár utcából és nyaralókból álló településrész. Apró strandját kevesen ismerik, de aki egyszer itt jár, az rögtön beleszeret. Sajkod a félsziget nyugati oldalán, a Bázsai öböl mentén fekszik.

A települést már a római korban is lakták, ezt bizonyítja a sajkodi domboldalban talált római villák falmaradványai, edénytöredékek és falfestmény maradványok.

Diós és Gödrös

Diós és Gödrös egyéb belterület, amely része Tihany község területének, amelynek központjától számítva nagyjából 1 kilométer távolságra található.

A Gödrösi szabadstrand egy hosszú, keskeny, lebetonozott partszakasz, ahol általában nagy a nyüzsgés.


Balaton Felvidéki Nemzeti Park

Magyarország első tájvédelmi körzetét a Tihanyi-félszigeten hozták létre 1952-ben, mely része lett az 1997-ben létrehozott Balaton Felvidéki Nemzeti Parknak. A Nemzeti Park a Balaton északi partján, 1–15 km szélességű sávban húzódik, területe nagyjából 57.000 hektár.

A Nemzeti Park 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában:

  • Kis-Balaton
  • Keszthelyi-hegység
  • Tapolcai-medence
  • Káli-medence
  • Pécselyi-medence
  • Tihanyi-félsziget

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság fő tevékenységei közé tartozik a természetmegőrzés, a tájvédelem, a természetvédelmi gazdálkodás, valamint a szemléletformálás és az ökoturizmus.


Gejzírmező – Tihanyi-félsziget

A Tihanyi-félszigeten a Belső tótól délnyugati irányban található a 60 hektárnyi területű úgynevezett Gejzírmező, ahol nagyjából 100 hévforráskúp található. A Belső-tótól jól kiépített tanösvényen, remek jelzőtáblák útmutatása mellett lehet bejárni és megismerni a Gejzírmezőt.

A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak. A gejzír működésétől, valamint a víz és kéregmozgásoktól függően a gejzírit tömeges, lemezes, gyűrt formában szilárdult meg, kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre.Aranhyáz - Tihanyi-félsziget
Aranyház – a legnagyobb és a legszebb forráskúp a Tihanyi-félszigeten, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. A jellegzetes sziklai növényzet között melegkedvelő állatok élnek, melyek közül az egyik az itt gyakran megfigyelhető zöld gyík.


Kalandsziget – Tihany kalandpark

A Kalandsziget a Tihanyi-félszigetet körbefutó Lepke sor mentén találjuk. A Gödrösi szabadstranddal szemközti parkolóból jutunk el a Kalandpark bejáratához. A Kalandszigeten a Balaton lenyűgöző látványa mellett jelenleg mintegy 60 akadály várja a látogatókat. A létesítmény 2010-ben nyílt meg, hatalmas ősfák közé épült a természettel összhangban.
A kalandparkban három különböző korosztály számára kialakított pálya található.  A 140 cm alatti gyerekeket külön Gyermekvilág akadálypálya várja, hogy a nekik megfelelő akadálypályán tegyék próbára ügyességüket. A bejárattól balra van az akár 3 éves kortól is igénybe vehető gyermekpálya.

A park ideális hely az osztálykirándulásokra és születésnapi zsúrokra is.

Mielőtt útnak indulnátok, érdemes odatelefonálni és érdeklődni az aktuális nyitva tartásról, ugyanis ez nagyban időjárásfüggő.

Cím: 8237, Tihany Lepke sor


Strandok

  • Sajkodi Strand
  • Gödrösi Szabadstrand
  • Somosi Szabadstrand
  • Plage 18 Strand
  • Napsugár Beach – Hajóállomás
  • Átrium Strand