kedd, május 21, 2024
Települések

Várpalota

Várpalota a Dunántúlon, Veszprém vármegye északkeleti részén helyezkedik el, a megye negyedik legnagyobb városa. Budapesttől 90, Veszprémtől és Székesfehérvártól egyaránt 20 kilométerre fekszik.

A város eredete a római és az avar korszakhoz kapcsolódik, amint azt a város külterületén megtalált temetkezési halmok, sírkövek és római kori leletek bizonyítják. A legkorábbi írásos dokumentum egy templomról tesz említést 1244-ből. Egy népszámlálás adatai 1690-ből ismertek, Várpalota neve egy 1776-ból származó térképen szerepel először.

A középkor legjelesebb emléke a város központjában álló, a 14. században épült, majd az évszázadok során többször átépített középkori vár, mely a török időkben fontos királyi végvár volt.

A török hódoltság után Várpalota gyorsan mezővárossá fejlődött. A település jelentős számú kézműves lakossággal bírt, de az iparosodás nem érte el a várost. Jelentős fejlődés csak a 19. század végén indult meg a szénbányászattal, amely a város mai arculatát is jócskán meghatározza. A korai bányászat termelési irányvonalában 1903-ban jelentős változás történt, amikor is Zichy Vladimír kezéről Witzleben Henrik kezére került a szénbányászat, aki a porosz császár rokona volt.

Várpalotán az 1960-as évektől kezdett kialakulni a turizmus, amely a mai napig virágzik.


Várpalota látnivalók

Thury-vár

A Thury-vár Várpalota főterén található, a város meghatározó jelképe. Nevét a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült.
Thury-vár
Thury-vár - Várpalota
A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont családhoz köthető, akik Bátorkő várának közelében egy rangjukhoz méltó, és a várnál kényelmesebb otthont építettek. Ennek a palotának az épületeit is felhasználva az Újlaky-család megépítette a város főterén az akkor még szabályos négyszög, U-alakú belsőtornyos várat.

A várat és uradalmát 1650. április 20.-án Zichy István kapta adományba III. Ferdinánd királytól hűséges szolgálataiért. Innentől kezdve egészen 1889-ig folyamatosan a Zichyek uralták a palotát.

A földszinti 14. századi palotarész egyedülálló Zsigmond korabeli világi falfreskóival, kőablakaival és kváderes osztású homlokzatával a vár legértékesebb része, amely önmagában is látványos eleme az épületnek.

A vár kutatása az 1960-as évek elején kezdődött, de teljes feltárása és helyreállítása máig sem fejeződött be.

A Thury-vár kiállításai:

  • Gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjtemény
  • Helytörténeti kiállítása
  • Török szoba
  • Reneszánsz torony
  • Fegyver kiállítás
  • Építéstörténeti kiállítás
  • Középkori konyha
  • Kínzókamra, Kínzóeszközök

Vegyészeti Múzeum

Thury-vár második emelete ad otthont a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeumának. A kiállítások négy teremben, összesen 400 négyzetméter alapterületen kaptak helyet. A termek elnevezése: Kémiatörténeti terem, Kémiai laboratórium, Mérés és számítástechnika a vegyiparban, Alkímia és régi kémiai technológiák.
Vegyészeti múzeum - Várpalota
A Vegyészeti Múzeum Magyarország és a térség egyetlen szakmúzeuma, mely a magyar kémia és vegyipartörténet emlékeit mutatja be, hangsúlyt helyezve az iparág kiemelkedő eredményeire, jelentős személyiségeire.

A Vegyészeti Múzeumba szóló belépőjegyet a 2. emeleten lehet megváltani.


Római Katolikus Templom – Várpalota

A Várpalotai Római Katolikus Templom a vár és a Zichy kastély között épült barokk stílusban 1774 és 1777 között. A templom Hajója 4 boltmezőre oszlik, szentélye ötszögletű.  Harangján az 1743-as évszám látható. Szentségtartója 75 kg tömör ezüst.
Katolikus templom - Várpalota

A templom ajtóit domborművek díszítik. A színes ablaküvegek a második világháborúban megsemmisültek. Az épület mellett áll Nepomuki Szent János szobra, mely 1733-ban készült. A templom előtt található a Mária kútszobor.


Református Templom – Várpalota

Az egyhajós, három szakaszos Várpalotai Református templom 1788-ban épült késő barokk stílusban az egykori Huszárvár falaira a Jókai utcában.

Ebben a templomban keresztelték meg 1886-ban azt a Molnár Mária nevű misszionáriusnőt, akit a japánok gyilkoltak meg a délkelet-ázsiai Pitilu szigetén, Indonéziában, 1943-ban.


Nagy Gyula Galéria

A Nagy Gyula Galéria épülete 1839-ben épült, eredetileg zsinagógaként használták, egészen 1975-ig. Az épület erős rokonságot mutat az óbudai régi zsinagógával.
Nagy Gyula Galéria - Várpalota
Várpalota képzőművészeti gyűjteményének és időszaki kiállításainak 1986-óta ad otthont. Egykor itt kapott helyet Matzon Frigyes szobrászművésznek a városra hagyott kisplasztikai gyűjteménye, valamint Bíró Antal festő és dr. Szíj Rezső gyűjteménye. Jelenleg a Matzon hagyaték a várban látható.


Fodor Sára Tájház

Jókai utca 15. szám alatt, a tízemeletes épületek között szerényen meghúzódó, a 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóházból 1986-ban létesített helytörténeti gyűjteményt a város akkori elöljárósága.
Fodor Sára Tájház - Várpalota
A tájház 2006-ban vette fel Fodor Sára nevét, aki a tájház és a hozzá kapcsolódó helytörténeti gyűjtemény kialakításában kiemelkedő szerepe volt, és 1986-tól haláláig itt dolgozott.

Az egykori parasztház a környék és a település paraszti és iparos múltjából fennmaradt eszközöket mutatja be az utókor számára. Az állandó kiállításon a látogatók elé tárulnak a régi palotai élet megmaradt eszközei a meszesek, földművelők, fazekasok, csapók, bognárok mindennapjaiból.


Jó Szerencsét Művelődési Központ – Várpalota

Várpalota központjában, nem messze a Zsinagóga épületétől található a Jó Szerencsét Művelődési Központ. Neve a bányászok köszönési formáját vette át, ezzel is fenntartva az utókornak a bányászváros múltat.
Jó Szerencsét Művelődési Központ - Várpalota
A Művelődési központ épülete 1952 és 1957 között épült Károlyi Antal Ybl-díjas építész tervei alapján, átadására 1958-ban került sor. Építészetében a Rákosi korszak klasszicizáló jegyei vannak jelen.

Az épületben 474 férőhelyes mozi- és színházterem található, ahol mások mellett a veszprémi Petőfi Színház is tartott bérletelőadásokat. Az intézmény helyiségei, technikai eszközei, szolgáltatásai egész évben különböző rendezvényekre bérelhetők, igényelhetők.

Cím: Várpalota, Honvéd u. 1.


Várpalota szobrok

Bányász szobor

A pihenő bányász, a Jó Szerencsét Művelődési Központ előtt, felgyűrt ingujjban, jobb kezét csípőre téve, bal kezével egy MFK típusú bányafejtő légkalapácsára támaszkodva, egykedvű közömbösséggel néz el a nyüzsgő város fogataga fölött.
Bányász szobor - Várpalota
Az 1962-ben felavatott szobor alkotója ifj. Szabó István.

Táncoló lánykák

Mikus Sándor két alakos kompozíciója a Táncoló lánykák a Jó Szerencsét Művelődési Központ előtt kapott helyet.
Táncoló lánykák szobor - Várpalota
A szobor 1942-ben készült, 1959-ben állították fel.

Vízhordó lány

A Vízhordó lány szobra egy 170 cm magas, alumíniumból készült alkotás, amely a Szent István téri Faller Jenő Szakmunkásképző előtti téren látható.
Vízhordó lány szobor - Várpalota
Az 1956-ban készült szobor 1988 óta áll a jelenlegi helyén, mely szobrot a szakirodalom a művész egyik legértékesebb alkotásaként tartja számon.

1848-as emlékmű

A vár mögött elhelyezkedő Thury György parkban található az 1848-as emlékmű. Széttört kőtömbökön a negyvennyolcas forradalom 12 pontos követelése olvasható.
1848-as emlékmű - Várpalota
A műalkotást 1990. március 15.-én avatták fel, amely Rieger Tibor alkotása.

Mária-kút

A Mária-kút egy barokk szoborcsoport, mely 1733-ban készült el Palota mezőváros főterén. A kutat az 1960-as évek elején elbontották, a szobrokat 1964-ben a katolikus templomban helyezték el, a templom bejárata mellett és a homlokzati falfülkékben.
Mária-kút - Várpalota
A három szobor központi alakja Szűz Mária, mellette Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobra áll. A szoborcsoport 2022-ben került vissza az eredeti helyére.