Szentendre

Szentendre Pest meggyében, a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál fekszik. Magyarország egyik legnépszerűbb Budapesthez közeli turista célpontja.

A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város megérdemelten kapta a – Művészetek városa – elnevezést. A 20. században művészek is felfedezték a sajátosan mediterrán hangulatú várost, sorra jöttek létre a művésztelepek, kolóniák.

Szentendre sajátosan mediterrán városképe a törökök kiűzése után 1690-ben, III. Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével ideérkező szerb, dalmát és görög telepeseknek köszönhető.

Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest megye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén. Visegrádnál, a Dunakanyar keleti részén ágazik ki jobb kéz felé a főágból, ahova mintegy 32 kilométer után, Budapest területén torkollik vissza.

Szentendre belvárosa kiemelkedően szépnek nevezhető, tele színes, barokk hangulatú házakkal, szerb templomokkal, szűk sikátorokkal, és egy csodaszép főtérrel.

Szentendre a színes programok városa is, egész évben szervez fesztiválokat, kulturális eseményeket és gasztronómiai rendezvényeket:

  • Szentendrei Tavaszi Napok
  • Szentendrei Nyári rendezvények

A II. világháború szerencsére elkerülte a települést, így igen keveset károsodott.

Szentendre 1979-ben még Magyarország egyik legkisebb városa volt, mely 3-4 ezer fős állandó lakossággal rendelkezett. 1979-ben azonban a teljes Pismány-hegy, a Kada-csúcs és környéke, a Tyúkosdűlő, Boldogtanya (korábban Leányfalu része), a Sztaravoda, a Szentendre és Izbég közötti részek, a Püspöki major és környéke, valamint a Pannónia-telep belterületbe csatolásával a lakás és üdülés céljaira igénybe vehető területek ugrásszerűen megnövekedtek.

A város jelenleg is terjeszkedik a környező hegyek felé, például Szarvashegy, lakosainak száma mára túllépte a 25.000 főt. A város infrastruktúrája azonban az 1979-es 4000 lakosú kistelepüléshez képest alig változott.

Szentendre könnyen megközelíthető Budapest irányából autóval, valamint a H5-ös HÉV-vel, autóbusszal, sétahajó járatokkal.

Szentendre nemcsak kiváló úti cél, hanem a környező kirándulóhelyek bejárásához megfelelő kiindulópont is. A szemben található Szentendrei-szigetnél kevés ideálisabb helyet találunk egy biciklitúrához vagy túralovagláshoz.





Szentendre látnivalók

Fő tér

A Fő tér a történelmi városmag központja, a görög negyedtől nyugatra helyezkedik el. A tér volt a szerb negyed központja. Közepén áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje, amit 1763-ban emeltek hálából, hogy a pestisjárvány elkerülte a várost.

A Fő tér minden házának múltja egy-egy külön történet. A középkortól kezdve itt volt a színhelye a társadalmi és gazdasági életnek. Itt futottak össze a budai, visegrádi és pilisi országutak. Így alakult ki a háromszög alakú tér, melynek közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát a Kalmár-keresztet.Szentendre - Fő térA tér felett magasodik a Várdomb, melyre lépcsőkön át lehet feljutni, a domb teteje a Templom tér.


Szamos Marcipán Múzeum, Szentendre

A magyarországi édesipar históriájának két nagy alakja, Szamos Mátyás és Szabó Károly műhelye, munkássága fogott össze Szentendrén a közösen működtetett üzlet megvalósításával. A receptek többsége Szamos Mátyás leleményességét dicséri.Szamos cukrászda - SzentendreA cukrászda szomszédságában található marcipánmúzeum, Magyarország első marcipánokat bemutató múzeuma. A múzeumban lehetőség van megismerkedni a cukrászat és marcipánkészítés remekműveivel. A marcipánmunkák között megtalálhatóak különféle hírességek, rajzfilm figurák, művészien díszített esküvői torták.

Az itt található boltban meg is vásárolhatjuk a Szamos cég termékeit, de kapható itt néhány kedvelt hungarikum is: libamájkonzerv, pirospaprika, Unicum, aszú vagy éppen pálinka is.

Cím: 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 12.


 Ráby ház

A Ráby ház egy jellegzetes barokk lakóépület, kazettás nagykapuval, kőkeretes ablakokkal. Ráby Mátyásnak 1768-ban épült háza. Az épület egy közös udvaron épület kettős ház, amit kerítésfal köt össze a Rab Ráby tér felől. Bejárata a Hunyadi utca felől is van.Ráby ház - SzentendreA Ráby ház Szentendre legépebben megmaradt barokk lakóháza. A jobboldali ház tetején kontyolt nyeregtető, míg a baloldalin félnyeregtető található.

Jókai Mór Rab Ráby című regényéből ismert Ráby Mátyás ebben a házban élt.

Az épület egész évben látogatható, de csak kívülről.

Cím: 2000 Szentendre, Rab Ráby tér 1.


Belgrád székesegyház – Szerb Egyház Múzeum

A Belgrád székesegyház a Belgrádból érkezett menekültek temploma, 1758 és 1763 között épület fel. Már Nándorfehérvár (Belgrád) 1521-es eleste után érkeztek szerbek Szentendrére, de nagyobb számban azonban csak 1690 körül telepedtek le. A Belgrádból érkezett betelepülők leszármazottjai építették fel templomukat a Nagyboldogasszony tiszteletére, melyet a mai napig Belgrád-székesegyháznak nevezik.Belgrád székesegyház - SzentendreA szentendrei Belgrád székesegyház belseje és berendezése is kimagaslóan értékes.

A templom 48 méter magas, főhomlokzati harangtornya, a szentendrei tornyok közül a legmagasabb. Rokokó stílusú, faragott ajtajú főkapuja fölött egy korábbi ablaknyílás kőkerete látható, feljebb a kórusablak helyezkedik el. A főhomlokzatot dór féloszlopok tagolják. Az íves, csigás oromfal párkányán rokokó kancsó és kőobeliszk helyezkedik el. A harangtornyot vízszintes párkányzatok három emeletre tagolják. A templom legtöbb ajtaja és ablaka félköríves.

Az egyhajós templombelső három részre tagolódik: a nők, a férfiak templomára és a szentélyre. A templom homlokzata nyugatra néz, de pravoszláv hagyomány szerint a szentély kelet fele tekint.

A templom és a mellette lévő Egyháztörténeti múzeum belépőjegy ellenében látogatható.

Cím: 2000 Szentendre, Alkotmány u. 5.


Kovács Margit Kerámiamúzeum

A Kovács Margit Kossuth-díjas kerámiaművész életművét bemutató gyűjtemény 1973-ban nyitotta meg kapuit. Kovács Margit kerámiaművész 1972-ben az életművének a jelentős részét a szentendrei székhelyű Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának adományozta, melyből 1973-ban nyílt állandó kiállítás.Kovács Margit kerámia múzeum - Szentendre

A kerámiaművész több száz különös hangulatot árasztó alkotása 11 kiállító teremben, kronologikus rendben tekinthető meg. A múzeumi látogatás során a valóság, a mesék, a pogány mitológia és a keresztény Bibliai világból barangolhatunk át akár a középkori időkbe, ám hazánk népművészetének világa is csodálatos módon tárul a szemünk elé.


Blagovesztenszka (Görög) Templom

A Szentendre Fő terén álló eredeti fa templomot a törökök elöl Szentendrére menekítő szerémségi szerzetesek emelték 1690-ben. A jelenlegi templom ennek a fatemplomnak a helyén épült 1752-ben Mayerhoffer András tervei alapján.Blagovesztenszka Templom - Szentendre
A Fő tér keleti oldalán elhelyezkedő templom barokk és rokokó stílusban épült. Órapárkányos homlokzati tornya 28 méter magas. A templom mára Szentendre egyik jelképévé vált. A bejárat mellett görög feliratú, vörös márvány síremlék látható.

Az épület északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola, melyet 2010-ben kapott vissza a Szerb Ortodox Egyház a magyar államtól. A szentendrei iskolákat 1787-ig, II. József iskolarendeletéig az ortodox egyház felügyelte.

A templom neve magyarul Angyali Üdvözletet jelent, védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony.


Szentendre Óváros

Szentendre óvárosa a 18. században, a barokk korában nyerte el ma is látható arculatát, részben már a középkorban, sőt korábban kialakult főbb utak, utcák mentén.

A város tájszerkezete és történelme meghatározta építészetét. A történelmi városmag jellegzetességét a barokk kapuk, a szűk sikátorok, a szorosan egymás mellé épülő házak háromszögletű tűzfalai, összeérő piros cseréptetői adják.

Szentendre főtere nem egy hivatal által kijelölt, mesterséges központ, hanem egy természetesen működő városmag, mely valószínűleg már a középkorban kialakult. A későbbi korok házai pedig mind alkalmazkodtak a hagyományos alaprajzhoz.

A főtéren egykor három főútvonal futott itt össze, köztük a Dunakanyarba vezető 11-es főút, melynek autó forgalma itt kanyarodott Visegrád felé. A főtér házai egy háromszög egyenes szárán helyezkednek el.

Korona vendéglő épülete (Szentendre egyik legszebb rokokó épülete)

A Korona vendéglő épülete Szentendre egyik legszebb rokokó műemléke, valamint a város egyik legrégebbi épülete is egyben. Az épület 1770 körül épült, eredetileg vendég fogadónak. 

Már a 19. században is híres vendéglátóhelyként üzemelt, a városi kulturális élet központja volt. Az étterem megtartotta népies, rusztikus berendezését, és hű maradt az elődeihez. Konyhája magyaros, nem a trendnek, hanem a hagyományos ízek világának igyekszik megfelelni.Korona vendéglő - Szentendre
A Szentendre Fő terén lévő étterem több mint 200 éve folyamatosan üzemel.

Az épület gyakorlatilag egy három házból álló épületegyüttes, melynek külön érdekessége, hogy Pest megyében ez az egyedüli, épségben maradt rokokó ház.

Cím: 2000 Szentendre, Fő tér 18-19.





A barokk építészeti stílusban épült Bóbics, Dimcsics, Dumtsa, Nikolics és a Pálffy-házak kereskedő épületek voltak, csakúgy mint a Fő tér 8. számú ház. Érdekesség, hogy ez utóbbi kettő esetén a kapu zárókövén megfigyelhető a 4-es szám, ami a nagy százalékos tisztes kereskedői haszonra utalt.

Szerb kereskedőház

A Szerb kereskedőháza az 1720-as években építették barokk stílusban. A Fő tér keleti oldalán elhelyezkedő épület eredetileg 6 házból olvadt össze. A 18. század második felében, vagy a 19. század elején egységesítették a hat épület homlokzatát és hozták közös tető alá őket.

A kereskedőház elnevezés nem csupán a tulajdonos foglalkozására utal, sokkal inkább az épület belső funkcionális tagolódására.

A négyszintes házak utcai szintjén volt az egy vagy több bolthelyiség, az emeleten lakott a család, a pince és a magas belterű padlás pedig az árúk raktározására szolgált. A padláson helyezték el a keletről hozott nyersbőröket, fűszereket, szőnyegeket, a nyugatról szállított szövetféléket, a pincében pedig pl. a helyi termesztésű vörösbort. Az egyes szinteket a pincétől a padlásig vezető zárt, belső lépcsőház kötötte össze.

A ház földszintjén nyílt meg 1978-ban a Szentendrei Képtár.

Cím: 2000 szentedre, Fő tér 5.


Pálffy ház, Szentendre

A Pálffy ház, korábban Kálics-ház 1781-ben épült. Az épület kosáríves barokk kapujának zárókövén a Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság jelvénye látható, mely három elemből tevődik össze. A pravoszláv kereszt a görögkeleti vallást, a 4-es szám a négyszázalékos tisztes kereskedői hasznot, a horgony pedig a vízi úton történő szállítást szimbolizálja.

Cím: 2000 Szentendre, Fő tér 17.


Nikolics ház

A Nikolics ház 1780 körül, copf stílusban épült. Zártsorú beépítésű emeletes lakóház, emeleti ablakai fölött rozettás füzéres domborművek láthatók. Az épület földszintjének középtengelyében egyenes záradékú kapu található, félköríves felülvilágítóval, két oldalán újabban kialakított szalagkeretes ikerablakokkal.Nikolics ház - Szentendre


A harangozó háza

A Népművészetek háza, melyet gyakran a harangozó házának is neveznek, Szentendre egyik legrégebbi falusias jellegű épülete. Iskolai célokra épült 1779-ben. Az épületet Pest megye 1974-ben vásárolta meg a katolikus egyháztól múzeum céljára.

A Népművészetek háza nevet 1977-es megnyitásakor kapta, mely hosszú ideig Pest megye tárgyalkotó népművészetét bemutató kiállításoknak adott helyet. Mostanság 1-2 évig tartó időszakos kiállítások láthatók az épületben.

Cím: Rákóczi Ferenc utca 1.


Dumtsa-ház

A Dumtsa-ház egy jellegzetes szerb kereskedőház, mely eredetileg egy görög kereskedőé volt. Az épület két részből állt, középen a kerítésbe vágott kapuval. A múlt század második felében vette meg Dumtsa Jenő, Szentendre első polgármestere. Az épületben működik az 1972-ben alakult Vajda Lajos Stúdió.

Cím: Péter Pál utca 6.


Bóbics ház

A Bóbics ház Szentendre legnagyobb kereskedőháza. A barokk stílusú épület a 18. század közepén épült.

Az épületben fennmaradtak azok a gerendák a tetőszerkezetben, amelyek az emelőcsiga felfüggesztésére, a bálázott árúk csúsztatására szolgáltak. A házon található sarokerkély nem öncélú díszítőelem, hanem sokkal inkább a ház tulajdonosának foglalkozását szolgáló praktikus megoldás. Az erkélyről már messzire lehetett látni a Dunán hajón, vagy délről tengelyen szállított árúk érkezését, a hajók kikötését, a portékák ki- és berakodását.

A teljesen alápincézett épület bejárata a falazott kerítésbe vágott Görög utcai kapu volt.

Cím: Szentendre, Görög utca 6.


Szentendre Múzeumok

Szentendrén számos múzeum és galéria mutatja be a város gazdag múltját és pezsgő művészeti életét. Az egy főre jutó múzeumok száma országos szinten is kiemelkedően magas.

A két legnagyobb intézmény, az 1967-ben létrehozott Szabadtéri Néprajzi Múzeum, és a 2013-ban megújult Ferenczy Múzeum.

  • Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum
  • Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
  • Ferenczy Múzeum, Szentendre
  • Czóbel Béla Múzeum, Szentendre
  • Városi Tömegközlekedési Múzeum, Szentendre
  • Kmetty Múzeum
  • Kerámia múzeum
  • Mikrocsodák múzeuma

 

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendrei Skanzen

Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye, melyet legtöbbször egyszerűen csak Szentendrei Skanzen néven emlegetnek. A múzeum természetvédelmi terület. A kiállítási épületek, berendezési tárgyak pótolhatatlan értéket képviselnek.

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.

A Szentendrei Skanzen 60 hektárnyi területen helyezkedik el, 247 épület segítségével mutatja be a magyar népi építészetet és gazdálkodási módokat.

A kiállítás hét tájegységre tagolódik.


Szentendre programok, rendezvények

Szentendrei Tavaszi Napok – márciusban.
Szentendrei Nyár rendezvényei – júniustól augusztusig. Ezen rendezvénysorozaton belül:
Szent Iván napi búcsú – június 24.
“Tiszta forrásból” Néptánc Fesztivál – augusztusban.
Régi Zenei Nyári Akadémia hangversenyei – augusztusban.
Szerb búcsú – augusztus 19.
Fő téri Teátrum szabadtéri előadásai a barokk miliőben országos eseménynek számítanak.

Duna Menti Szuper Maraton,
Sportfesztivál,
Pest Megyei Utcai Kosárlabda-bajnokság.

 


Bükkös Patak

A Bükkös-patak a Visegrádi-hegységben, Komárom-Esztergom megye területén ered, nagyjából 450 méteres tengerszint feletti magasságban. A Duna szentendrei ágába torkollik be, Szentendre belvárosától kissé délre. Komárom-Esztergom megyei szakaszának hossza nem sokkal haladja meg a 300 métert, ezt leszámítva Pest megye területen folyik.

A szentendrei környéki patakok közül ez a leghosszabb és legbővizűbb. A patak völgye végig bejárható gyalogosan is, biciklivel is. A Bükkös patak szentendrei szakasza egy tanösvény, amely bemutatja a patakot és az élővilágát.Bükkös patak - Szentendre