Szigetmonostor

Szigetmonostor a Szentendrei sziget legdélebbi települése, Szentendre és Göd között fekszik. Szentendrével és Dunakeszivel kompjárat köti össze. A Szentendrei sziget a Dunakanyar Visegrád utáni szakaszán alakult ki.

Megye: Pest
Régió: Közép-Magyarország
Lakosság: 2700 fő
Budapest Szigetmonostor távolság: 22 km

Szigetmonostor a Szentendrei sziget legdélibb települése, melyhez hozzá tartozik Horány üdülőfalu is. A sziget alsó harmada Szigetmonostorhoz tartozik.

Maga a Szentendrei sziget hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegződés, hogy azt ősi agyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetű homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszűrő térséggé vált az évezredek során. A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva, így maga Szigetmonostor távolabb, a sziget belseje felé alakult ki, a kiemelkedést jelentő homokdombokon.

Budapest már a 30-as évektől kezdve innen kapja az ivóvízszükségletének jelentős részét.

A Szentendrei sziget egésze az őskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak.

A honfoglaláskor a Kartal nemzetség birtokába jutott. Tiburc ispán 1214-ben bencés kolostort alapított a Szent Szalvátornak (Krisztus) szentelve. A kolostornak ma már nincs nyoma, de a település kezdetben alapítójáról kapta a nevét. Először Tiburcmonostor, majd Monostor néven vonult be a történelembe.

A település többször elnéptelenedik, de 17. század közepétől folyamatosan lakják. A Zichy család közel 100 évig, 1750-ig birtokolta a települést, mikor a Horányi családhoz került a terület, akik katolikusokat telepítettek be.

Szigetmonostor elnevezéssel csak a kiegyezés évében, 1867-ben találkozunk először.

Szigetmonostor egy igazi bájos kis falucska Budapest szomszédságában. A település méretéhez képest bőséges kínálat van szállásokból és vendéglátó helyekből. A főváros közelsége miatt kedvelt kirándulóhely.


Szigetmonostor látnivalói

  • Római katolikus templom
  • Római katolikus plébánia
  • Református templom
  • Vízbefultak kopjafája
  • Római kori őrtorony rom
  • Nepomuki Szent János szobor

Római katolikus templom

A mai templom 1752-ben készült el, mely 1768-ig Dunabogdány filiája, ettől kezdve önálló plébánia.

1792-ben a királyi kamara, 1902-ben és 1921-ben a Földművelésügyi Minisztérium, 1935-ben a Székesfőváros, mint akkori kegyúr renováltatja, tetőzetét 1902-ben és 1935-ben javítják.

Az 1838-as árvíz után csak 1845-ben hozzák rendbe belsejét. A megrongált oltárkép helyett újat festenek, amelyet 1903-ban restaurálnak. Ma nincs a helyén. A templom műemlékvédelem alatt áll.

Az egyházközség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez.

Római kori őrtorony rom

A IV. századból való római kori őrtorony maradványai a Dunakeszi révtől 50 méterre található. Ezekből az őrtornyokból figyelték a római őrszemek a portyázó jazig és esetleg kvád vagy markomann lovasok közeledtét.


Horány

Horány Szigetmonostor üdülőterülete, mellyel gyakorlatilag teljesen összeépült. Hivatalosan üdülőterület, de napjainkban több lakója van mint nyaralója.

Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, i.e. 800 körül, ahol temető maradványait is sikerült feltárni.

A Horányi családnak az 1700-as években voltak itt birtokaik. Horányi Gábornak, a család jeles tagjának, Pest megye alispánjának a 19. században lett a tulajdona. Róla nevezték el az üdülőterületet Horánynak.

Szigetmonostor Horánnyal együtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.