A Szentendrei sziget egy dunai sziget a Dunakanyarban, Kismaros és Budapest között, Budapesttől északra. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka volt, ezért Rosd-szigetnek is nevezték.
A Visegrádi szorost elhagyva a Duna folyása lényegesen lelassul, hordalékát lerakja, így alakult ki a Szentendrei sziget. A sziget egésze az őskor óta bizonyítottan lakott volt.
A szentendrei sziget:
- Hosszúsága: 31 kilométer
- Átlagos szélessége: 2,3 – 3,5 kilométer
- Területe: 56 négyzetkilométer
A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100 – 124 méter.
A Szentendrei sziget legismertebb települése a kirándulók körében Kisoroszi, ami a sziget északi részén helyezkedik el, közel a Sziget-csúcshoz.
A sziget busszal és révvel is megközelíthető. A szigetet több helyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel, valamint a Tahitótfalunál lévő hídon autóval és gyalogosan is átkelhetünk.
A Szentendrei sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása. A területen több mint 200 madárfaj fordul meg. A sziget partjain idős ártéri ligeterdők vannak, melyek végigkísérik a sziget vonalát. A sziget csúcsa a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére esik.
A szigeten hosszában autóút vezet végig, melyet két oldalán összeérő nyárfák és öreg fűzfák kísérnek.
A sziget kerékpárral is bejárható, de kerékpárút sehol nem található. A kerékpárosok előszeretettel közlekednek a betonút helyett a Tahitótfalutól egészen Szigetmonostorig elhúzódó töltésen, végig a Duna mellett haladva.
Itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600.000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak.
A szentendrei szigetnek négy települése van:
- Kisoroszi
- Tahitótfalu
- Pócsmegyer és Surány
- Szigetmonostor és Horány
A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára.
A Szentendrei sziget települései
Kisoroszi
Kisoroszi a Szentendrei sziget csúcsán fekvő aprócska település, a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófaluja. A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.
A Szentendrei sziget legrendezettebb falujában két templom van, egy református és egy római katolikus. Kisoroszi sajátos közlekedési lehetőségeinek köszönhetően, zártságából adódóan megtartotta falusi karakterét. Őshonos, védett élővilága miatt a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófaluja.
Kisoroszi látnivalók:
- Kisoroszi golfpálya
- Kálvária domb
- Pásztorkert – római erőd maradványai
- Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény és Fotóarchívum (Művelődési Házban)
- Kisoroszi szigetcsúcs
- Kisoroszi bányató, Cseres-tó
Kisoroszi Szigetcsúcs
A szigetcsúcs a Szentendrei sziget legeslegészakibb pontja, ahol a vízhez érve az egyik oldalon a visegrádi várat, a másikon a Börzsönyt láthatjuk.
A szigetcsúcs egész évben, csak alacsony vízállás mellett látogatható. A kavicsos zátony partjai lassan mélyülnek, így szinte a Duna ágak közepéig gyalogolhatunk. A kisoroszi szigetcsúcs és az északi Duna menti területek 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik.
Kisoroszi kemping
A kemping a Szentendrei sziget felső csúcsánál található, tájvédelmi körzet lévén autóval nem lehet behajtani, de ingyenes parkoló van a bejáratnál. Minden évben május 1-től szeptember 30-ig tart nyitva a táborozó hely.
Szigetmonostor
Szigetmonostor a Szentendrei sziget legdélebbi települése, Szentendre és Göd között fekszik. Szentendrével és Dunakeszivel kompjárat köti össze.
A magyarok hamar megtelepedtek a szigeten Kruszán fejedelem révén. Leszármazottja Tiburc ispán 1214-ben alapított itt Bencés kolostort, mely mára teljesen elpusztult. A török dúlás elől menekülve találta meg a falu lakossága a település jelenlegi helyét, mikor a Duna partjáról áttelepültek.
Szigetmonostor egy igazi bájos kis falucska Budapest szomszédságában. A település méretéhez képest bőséges kínálat van szállásokból és vendéglátó helyekből.
Szigetmonostor látnivalói:
- Római katolikus templom
- Római katolikus plébánia
- Református templom
- Vízbefultak kpojafája
- Római kori őrtorony rom
- Nepomuki Szent János szobor
Az elmúlt évtizedekben jelentős infrastrukturális fejlődés történt Szigetmonostoron. A település komppal a Duna mindkét ága felől megközelíthető.
Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu, valamint a sziget teljes déli része, mintegy 12 kilométernyi észak-déli kiterjedésben.
A Dunakeszi révtől 50 méterre találhatóak egy római kori őrtorony maradványai, ezekből figyelték a római őrszemek a portyázó lovasok közeledtét.
Tahitótfalu
Tahitótfalu 500 – 600 méter magas hegyek, homokdombok, síkság és vizek találkozásánál terül el. A település Szentendre és Visegrád között helyezkedik el, félig a Szentendrei szigeten. Itt található a Szentendrei szigetre vezető egyetlen közúti híd.
A települést a Szentendrei-Duna két részre osztja. A Szentendrei szigeten lévő Tótfalura és a Visegrádi-hegység lábainál húzódó Tahira.
Tahitótfalun hagyományos epertermesztés folyik, melyhez az országszerte híres és nagy látogatottságú eperfesztivál kapcsolódik, amit minden év májusában rendeznek meg. Az eperből nemcsak lekvárt és szörpöt készítenek, hanem gyümölcsbort és pálinkát is.
A Tahitótfaluba látogatókat panziók, kempingek és egyéb vendéglátóhelyek fogadják.
Tahitótfalu látnivalók:
- Bodor Major Lovas és Szabadidőpark
- Római katolikus templom
- Református templom
- Pollack Mihály szüreti háza
Pollack Mihály szüreti háza
Pollack Mihálya a legnagyobb magyar klasszicista építész, a Nemzeti Múzeum tervezője, a 19. század első felében építette klasszicista stílusú szüreti házát. A présházat a 19. század második felében bővítették, ekkortól figyelhetők meg rajta az eklektikus stílus jegyei.
Pócsmegyer
Pócsmegyer Budapesttől 26 kilométerre északra fekszik s Szentendrei szigeten. Üdülőövezete Surány. Leányfaluból révvel is megközelíthető.
A település a Római birodalom idején is lakott hely volt. A Római őrtornyok maradványai ma is megtekinthetők a település északnyugati részén. Az Árpád korban Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel szigetig húzódó királyi felségterület része.
Pócsmegyer nevezetessége a református templom, mely 1788-ban épült barok stílusban, valamint a Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria, melynek helyén ma egy csárda áll.
Pócsmegyer kiemelkedő rendezvénye az augusztus 20-i Szent István napi ünnep.
Pócsmegyer nevének első része a Pócs személynévből származik, a második része, pedig a terület egykori tulajdonosára, a Megyer törzsre utal. 1949-ben az addig Pócsmegyerhez tartozó Leányfalu levált a településről, és önálló község lett.
Surány
Surány Pócsmegyerrel gyakorlatilag egy közigazgatási terület alá tartozik. A Pócsmegyer részét képező üdülőövezet mára sokak állandó lakhelyévé vált, mely az 1930-as évek elején jött létre Pócsmegyer Nagy-Dunaági határában.
Surány és Pócsmegyer között található a Párizsi-tó. Az egykor bányató egyik felén strandolni, másik felén horgászni lehet. A partszakasz hossza 600 méter.
Partja kellemes, kavicsos-homokos, délután árnyékos. A gyorsan mélyülő vízhez füvesített partszakasz tartozik.