Verőce

Verőce közvetlenül a Duna partján, pontosabban a Dunakanyar bal partján fekvő település, Vác és Szob között. Nevének eredete egy változat szerint a Dunába torkolló Nagy-völgy patak régi elnevezéséből (Verőce-patak) fakad, a másik változat szerint kaput jelent.

Verőce 1075 táján, királyi adományozással a váci püspökség birtokába került. Az első írásos emlék, IV. Béla király oklevele, 1244 május 8-án keletkezett. Az Anjouk korában is jelentős szerepe volt a falunak. Állítólag Nagy Lajosnak és lányának, Szent Hedvignek, a későbbi lengyel királynőnek, Verőcén a Duna partján nyaralója volt. Virágkorát a 15. században élte mezővárosként. Vásárjoga nem volt, ennek ellenére mégis népes vásárokat tartottak a faluban.

A török megszállás nagy pusztítást végzett a településen, melynek emlékét az úgynevezett török pince őriz, ami végigvezet az akkor lakott falu alatt. Minden bizonnyal menekülő út volt. A török hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez.

A török megszállás egyik nagy ütközete is itt játszódott le. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén győzték le Mohamed basa török hadait.

Mátyás király is szívesen vadászott a Börzsöny hegység erdeiben, és egy római kori őrtorony romjain vadászkastélyt is építtetett, amelynek kertjében a hagyomány szerint egy sikeres vadászat emlékére egy tölgyfát ültetett. Ez az 500 éves fa ma is látható a Csattogó völgyben, az Express-tábor területén.


Verőce látnivalók

Gorka múzeum

Gorka Géza a 20. század első felében élt magyar keramikusok egyik legjelentősebb alakja volt, aki úttörő szerepet játszott a magyar kerámiaművészet megújulásában. Munkássága nyomán európai színvonalra emelkedett a hazai kerámia és világszerte ismertté vált.Gorka Múzeum - Verőce
Feleségével 1923-ban telepedett le Verőcén, és haláláig alkotott ebben a házban. Művészetének központjában a természet állt, ugyanakkor sokat merít az Európa-szerte ismert és közkedvelt habán kerámia eredményeiből.

A Gorka múzeum két állandó kiállítással várja látogatóit:

  • A ház első emeletének termeiben látható az életművet bemutató válogatás.
  • Az állandó kiállítás földszinti termeiben Gorka Géza leánya, Lívia és unokája, Gorka Focht Géza kerániáit láthatjuk.

Cím: 2621 Verőce, Szamos u. 22


Huszár – Pufi kastély

A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Huszár Károly néven. Pályája harminc éves korában hirtelen kezd felfelé ívelni, amikor az első magyar némafilm főszereplője lesz. Magyarországi szereplései után külföldön, többek között Amerikában is szerencsét próbál, és sikerei egymást követik.Verőce - Pufi kastély
A harmincas években vásárolja meg a Verőce és a Dunakanyar egyik legszebb pontján álló impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen tölti szabadságát. Gyakori vendégei közé tartozik többek között Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökíti Pufi alakját.

Huszár Károly 1940-ben hunyt el Tokióban.


Migazzi kastély

Verőcén a Duna parthoz közel, egy kisebb magaslaton található a Migazzi Kristóf püspök által 1769-ben építtetett kastély. A kastély egyemeletes épülete téglalap alaprajzú, eredetileg késő-barokk stílusban épült Isidore Canevale francia származású építész tervei alapján. A tervező nevéhez fűződik a váci székesegyház építése is. Az épületet az 1800-as évek elején klasszicista stílusban alakították át.Migazzi-kastély - Verőce
Az épület főhomlokzata a Dunára néz, középső része előtt oszlopos vasrácsos erkéllyel, amelynek oszlopait később, 1824-ben árkádívekkel körbefalazták. A kastélyt látványos őspark veszi körül.

A kastélyban jelenleg a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat otthona működik. Turisták számára korlátozottan látogatható.

Cím: Verőce, Migazzi u. 1.


Katolikus templom – Verőce

A Verőcei katolikus templom, hivatalos nevén a Szent András Templom fekvése egyedülálló az országban, hiszen a templomdombról az egész Dunakanyar látható Visegrádtól Vácig. az egyhajós templom 1719-ben épült barokk stílusban. Althann Károly váci püspök 1936-tól 43-ig megnagyobbította Szent András apostol tiszteletére.Verőce - Szent András templom
A templom kapu felett szegmensíves ablak, alsó harmada el van falazva. Az oldalsó mezőkben félköríves, ma üres szoborfülkék láthatók. A főpárkány felett emelkedik a torony, melynek órapárkánya háromszög lezárású.

A templom tornya 1907-ben leégett, a rekonstrukció során gótikus mintákat idéző bádogsisakot kapott.


Rádiómúzeum

A Verőcei rádiómúzeum célja a hazai rádiózás, rádiógyártás tárgyi emlékeinek, készülékeinek a megőrzése és bemutatása. A rádió készülékek mellett bemutatásra kerülnek még rádióval kombinált elektromos gramophonok, mechanikus gramophonok, lemezjátszók, szalagos magnók, valamint ezek javításához használt mérőműszerek.

Nyomon követhetjük az elektroncsövek fejlődését, valamint látható a még fellelhető korabeli szakirodalom, melyek egyes darabjai igazi csemegeként szolgálnak, a rádiózás fejlődését megismerni vágyó érdeklődőknek.

A magyarországi rádiós műsorszolgáltatás 1925. december 1-jén kezdődött és még ugyanebben az évben elindult a műsorvevő rádiógyártás is, mely gyakorlatilag a rendszerváltással egyidejűleg be is fejeződött.

A gyűjteményben található Orion, Süss RT, Vadásztölténygyár, Videoton, Terta, RÁVA, Philips, Telefunken, Siemens, Fővárosi Finommechanikai Vállalat, BRG, Standard, Radiola, Eumig, Elprom, EAW, RFT, Grundig, EKA és Orion-EMG készülékek látványa és hangja kiválóan reprezentálja a kort, melyben gyártották és használták őket.


Római őrtorony maradványai – Verőce

Az egykori római őrtorony maradványai a településtől nagyjából 1,5 kilométerre, a Dunamező-dűlőben található. Az őrtornyokat a IV. században emeltette Valentinianus császár, azonban ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították.Római őrtorony - Verőce
A római erősség egy nagyobb és két kisebb őrtoronyból állt, melyek fallal csatlakoztak egymáshoz. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal.


Hét vezér harangja

Verőce keleti csücskében, közvetlenül a Duna partján található a Makovecz Imre Tervei alapján készített haranglábak, melyek a honfoglaló hét vezérnek állítanak emléket. Eredetileg Budapesten a Hősök terén mutatták be az alkotásokat. A későbbiek folyamán Verőce először kölcsön kapta őket, majd végleg itt is maradtak.Hét vezér harangja
A felső részükön elhelyezett harangok segítségével a hét minden napján más dallamok csendülnek fel, melyeket reggel, délben és este is meghallgathatunk.

Cím: Verőce, Árpád út 5.


Ybl Miklós támfal

Az Ybl Miklós által tervezett Duna-parti támfal Verőce legjellegzetesebb ismertetője.  A támfal a szájhagyomány szerint úgy jött létre, hogy Ybl Miklós 1889-ben házat tervezett a barátja részére, a mai Árpád út 58-as szám alatti telekre. Az épületet támfallal zárta el a Dunától, terasszá alakítva a hátsó kertet.Támfal - Verőce
A stílusos és egyben praktikus ötletet a többi Duna-parti háztulajdonos példának vette, így sorra épültek a hasonló jellegű támfalak. Ez addig folytatódott, amíg ki nem alakult a mai, közel 800 méter hosszú alakja.