Bakonyi látnivalók
A Bakonyba látogatókat rengeteg látnivaló és program várja. A Bakonyi látnivalók között egyaránt megtalálhatóak természeti kincsek és építészeti remekművek is. Természeti látnivalói tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.
A Bakony elhelyezkedése ideális, minden évszakban tud olyan vonzerőt biztosítani, amely tartalmas és érdekes kikapcsolódást jelenthet nem csak családok, hanem természetjárók, és akár a wellness iránt érdeklődők számára is.
A Bakony a dunántúli-középhegységhez tartozik. A Dunántúli Középhegység nagyjábóli közepe tekinthető a Bakony középpontnak. A Bakonyt egy nyugat-kelet irányú törésvonal két fő részre osztja, az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. A térség része a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.
Bakonyvasút (Cuha-völgyi vasút)
A Bakonyvasút néven is ismert Győr-Veszprém-Vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított, eredetileg ipari célú vasútvonal. A Bakonyi látnivalók iránt érdeklődők számára mindenképp ajánlott egy út Magyarország legszebb vasútvonalán.
A Cuha-völgyi Bakonyvasút 2011-ben elnyerte a végleges műemléki státuszt. A Cuha-völgyön áthaladó vasútszakasz, valamint a Veszprém és Eplény közötti viaduktokkal tarkított vonalrész, és annak műtárgyai műemléki védettség alatt állnak.
A vonatok átlagsebessége 40 km/h, a vasútvonal teljes hossza 198,72 km.
Műszakilag is egyedülálló az országban a Porva – Csesznek és Vinye közti impozáns szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad át a Cuha-völgyben.
Cuha-völgy -A Bakonyi látnivalók kihagyhatatlan eleme
A Magas-Bakony egyik legszebb része, egyben legnépszerűbb kirándulóhelye az egyszerre vadregényes és könnyen bejárható, közel 4 kilométer hosszú Cuha-völgy. A Cuha-patak szurdokvölgye könnyen bejárható a patak melletti murvás úton. A sziklaszurdokban haladó turistaút nemcsak gyalog, hanem kerékpárral és lóval is jól járható.
A Cuha-patak a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik. A Cuhai-Bakony-ér patak a Duna mellékvize Magyarországon. Felső, hegyvidéki szakaszát nevezik Cuhának. Legszebb szakasza a a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinye közelében van, ahol festői sziklaszurdokok között folyik.
A Cuha-patak völgyében halad az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr – Veszprém vasútvonal. A vasútvonal látványos hegyvidéki szakasza alagutakon, völgyhidakon halad keresztül. A völgy legszebb szakasza Porva-csesznek és Vinye vasútállomások közti szakasz.
A szurdok egyik legromantikusabb szakaszán található a vasút lenyűgöző völgyhídja, amelyet az emléktábla szerint 2013-tól Gubányi Károly hídnak neveznek.
Csillaghegyi kilátó
A Csillaghegyi kilátó az Iszkaszentgyörgy mellett elterülő erdő területén épült. Székesfehérvártól 5 km-re, a Keleti-Bakony utolsó nyúlványainak egyikén található.
A Piramitán található fából készült kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Bakonyra és Székesfehérvárra. A kilátó megközelítése az Iszkaszentgyörgy fölött húzódó Csillaghegyen, a piros turistajelzés követésével lehetséges.
Helyenként a környező fák magasabbak, mint a kilátó, emiatt körpanorámára nem lehet számítani.
Kőris-hegyi kilátó
A Magas-Bakony egyik legszebb panorámáját nyújtó kilátója a Kőris-hegyi kilátó. A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, 709 méter. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A Kőris-hegyről tiszta időben az ausztriai Schneeberg és a Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsait is lehet látni.
A Kőris-hegyi Vajda Péter kilátót 1920-ban állították fel, majd 1962-ben újjáépítették, ezt követően pedig 2002-ben felújították. A kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A helyszín gyalogosan túraútvonalakon keresztül több irányból is megközelíthető:
- Bakonybéltől
- Odvaskőtől
- Szépalmapuszta irányból
A fából készült kilátó három szintes. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.
A kilátótól nagyjából 50 méterre áll a polgári légtérellenőrző állomás. A radarállomás fehér kupolás radartornya leginkább egy focilabdához hasonlít. A komplexum területére tilos a belépés.
Római fürdő
A Bakony egyik leglátványosabb kirándulóhelye a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti szakaszán található, Római fürdőként ismert 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel.
A vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vájtak ki, a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik Római fürdőnek. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, amely egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog. Magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját.
A Római fürdő, vagyis maga a szurdok az országos Kéktúra jelzést követve könnyen megtalálható. Érdemes kora tavasszal, hóolvadás után felkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.
Széchényi Zsigmond kilátó
A Széchenyi Zsigmond kilátó a Tés melletti bükkerdőben található fából készült 18,48 méter magas kilátó. Tés a Bakony legmagasabban fekvő települése. A kilátó névadója a magyar vadászirodalom kiemelkedő alakja.
A kilátó mellett egy 8 állomásból álló erdőismereti tanösvény is létesült. A kilátó Tés községtől északra található, a település határán fut a piros és kék túraútvonal, ezért a túrázók kedvelt kiindulópontja. A Tési fennsíkon állandóan fúj a szél, minek köszönhetően nagyon tiszta a levegő.
A kilátó gyalogosan, néhány perces sétával megközelíthető Tésről. A kilátóról csodálatos panoráma nyílik a szomszédos településekre, erdőkre, valamint szélkerekeket is láthatunk.
Tés település kultúrtörténeti és turisztikai jelentőségét, hírnevét többek között a szélmalmok biztosítják. A falu határán fut az országos piros és kék túraútvonal, ezért a túrázók egyik kedvenc kiinduló pontja.
Fehérvárcsurgói víztározó
A Fehérvárcsurgói víztározó a Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett. A többcélú víztározó Fejér megyében, Fehérvárcsurgó mellett található. Átlagos vízmélysége 6-8 méter, de a legmélyebb pontjai elérik a 14-15 métert is.
A létesítményt 1971-ben építették ki, melyet 1972-ben helyeztek üzembe. Helyén eredetileg a termelőszövetkezet káposztaföldjei terültek el. Magyarország egyik legszebb környezetében fekvő tava, melynek vízfelülete maximális feltöltés esetén 223 hektárra növelhető. A tó kerülete nagyjából 13 kilométer.
A tározó eredeti célja az volt, hogy a Gaja-patak alatti alábányászott területet védjék a vízbeszivárgások ellen. Másodlagos célja pedig az árvízi csúcsértékek csökkentése volt. A bánya bezárása óta az elsődleges hasznosításai feladat az árvízcsúcs csökkentés.
A tó körül már kiterjedt üdülőövezet van, az infrastruktúra viszonylag jó.
Károlyi kastély
A Károlyi kastély Fehérvárcsurgón, a Bakony hegység keleti nyúlványai között, a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban található. Az impozáns kastély a Bakonyi látnivalók egyik gyöngyszeme, a 19. században épült klasszicista és eklektikus stílusban.
Az épületegyüttest Ybl Miklós és Henrich Koch tervei alapján a Károlyi családból származó gróf Károlyi György építtette 1844 és 1851 között. A kastély három jól elkülöníthető részre oszlik:
- Főszárny
- Oldalszárnyak
- Pavilonok
A Károlyi kastélyban jelenleg egy 20 szobás szálló és étterem is üzemel, mely különféle fogadások, esküvők lebonyolítására is alkalmas. Az épületegyütteshez tartozik egy arborétum jellegű, 40 hektáros park.
Nagyszerű kirándulási helyszín, hiszen a közelben turistajelzésekkel megközelíthető a Bakony egyik legvadregényesebb szurdokvölgye a Gaja-völgy. Az évente megrendezésre kerülő Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok sok látogatót vonz ide.
Gaja-patak
Bakony legtisztább vizű patakja a Veim-pusztán eredő Gaja-patak, amely a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. A patak 20 kilométeren át kelet felé folyik, mielőtt Bodajknál délre fordulna.
Teljes hossza közel 100 kilométer, és a Fehérvárcsurgói-víztározót táplálja, majd dél felé fordulva a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Séddel együtt a Sárvízbe torkollik. A Gaja-patak vize barnássárgás színű, medre agyagos, átlagos vízmélysége 40 cm.
A patak mentén hangulatos túraútvonalak találhatóak, köztük a két legismertebb szurdokvölgy. Egyik a Római fürdő vízesés környékén található, a másik Bodajk közelében, a klasszikus Gaja szurdok. Régebben több malom is üzemelt a patak felett, szinte minden hozzá közel eső településen, melyek nyomai még felfedezhetők.
A Gaja-patak Veszprém és Fejér megyén keresztül folyik.
Bakonyi gyilkos tó, Hubertlaki tó
A Bakonyi gyilkos tó nevét a közelben található Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig az Erdélyben található Gyilkos tóról, melynek képe hasonló az itt elénk táruló látványhoz. A gyilkos tó egy az 1980-as évek közepén kialakított mesterséges tó, ami eredetileg vaditatónak készült.
A tó helyén egykor égeres állt.
A Gyilkos tó kétségtelenül a Bakonyi látnivalók egyik kiemelkedő eleme. A hely csendjével és varázsával adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. A Gyilkos tó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A tó környékén gőtéket és más ritka kétéltűeket figyelhetünk meg.
Zirc – A Bakony fővárosa
A Magas-Bakonyban található Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa. Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására megjelentek az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. Okiratokban Zircet 1221-től említik, de jóval korábban is volt itt élet. A török hódoltság alatt, sok más településhez hasonlóan Zirc is elpusztult.A 18-19. század fordulójára Zirc, a Bakony szívében, a térség központjává fejlődött. A 19-20. század fordulójára a Zirc lakossága meghaladta a 2500 főt. Természetes vonzáskörzetében 40 ezer ember élt.
Zirc Magyarország legmagasabban fekvő kisvárosa, 400 méteres magasságban helyezkedik el.
Környéke a Bakony-hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból kiemelkedő tája, ahol a fő értékek a csend és a jó levegő, valamint a gyönyörű természeti környezet.
Bakonybél
Bakonybél Zirc városától mindössze 16 kilométerre fekszik, az Északi-Bakony közepén, a Gerence-patak partján. A település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy emelkedik. Bakonybél környéke szinte teljes egészében természetvédelmi terület.
Bakonybél első írásos említése a Szent István által alapított bencés monostor okleveleiben fordul elő. Az Árpád korban jelentős szellemi központ volt, a török idők alatt teljesen elpusztult.Bakonybél valamivel több 1200 fős település, melyet csodálatos természeti környezete és gazdag helytörténeti értékei tették kiránduló központtá.
Bakonybél látnivalói:
- Pannon Csilagda
- Bakonybéli Tájház
- Bencés Apátság és Kolostor
- Borostyán kút Káplna
- Kőris-hegy, Vajda Péter kilátó
- Erdők háza
- Mészkő égető
Csesznek
Csesznek a Magas-Bakonyban, Zirc és Pannonhalma között fekszik Veszprém megyében. A településnek jelentős falusi turizmusa, a Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Csesznek környékét jól jelzett turistautak hálózzák be, bőséges választékot nyújtva a kirándulni vágyóknak.
Csesznek látnivalók:
- Cseszneki vár
- Falumúzeum
- Milleniumi kert
- Katolikus templom
- Kőmosó-szurdok
- Cuha-völgy
- Kő-árok
- Esterházy bükkfa
Legfőbb nevezetessége a település határában található több mint 700 éves cseszneki vár, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Bakonyi tájra. A Cseszneki vár nem csak Csesznek, hanem a Bakonyi látnivalók között is népszerű turisztikai célpont.
Csesznek és környéke az Árpád korban a bakonyi erdőispánsághoz tartozhatott, így eredetileg királyi birtok volt. A 13. században a Csák nemzetség birtokába került, hozzájuk köthető a vár felépítése is. Csesznek az 1867-es kiegyezésig járási székhely volt.
Jásd
Jásd település Veszprém megyében, Várpalotától 18 kilométerre fekvő település. Várpalota, Mór és Zirc irányából is megközelíthető közúton. A település kiemelkedő látnivalója a Keresztény szentkút, mely 600 évnél is idősebb. Érdekes látványossága a jelenleg is működő Poós vízimalom.
A Poós vízimalom egy 3 szintes vízimalom volt, melynek őrlési módszere az úgynevezett visszaöntéses őrlés. Több fokozatú aprítás egy aprítógépre visszavezetéssel.A közel 200 éves malom épülete egy L alakú, nyeregtetős, palafedésű épület, melyhez a vízkerék délről csatlakozik. A kerék mozgási energiája a pincén keresztül kerül leosztásra.
A vízimalom 1950-ig működött malomként, ma múzeumként látogatható, működő állapotban. Látogatáskor üzemben helyezik. A malom látogatása telefonon előre egyeztetett időpontban lehetséges.
Jásd látnivalók:
- Tájház
- Szentkút
- Poós vízimalom
- Szűz Mária Világkirálynője Templom
- Nagy kőbánya
Várpalota
Várpalota a Dunántúlon, Budapesttől 90 kilométerre, Veszprém megye keleti részén helyezkedik el. A Balatontól alig 30 kilométerre fekvő 20.000 lakosú település Székesfehérvár és Veszprém között félúton található.
Várpalota a 60-as évektől kezdődően fokozatosan vált turistaközponttá. Gazdag történelmi múlttal rendelkező település, számos műemléke kapcsolódik Hunyadi Mátyáshoz, valamint az Újlaky családhoz, és a török végvári harcokhoz.
Várpalotán épült meg Magyarország első szélkereke, az Inotai szélerőmű.
Várpalota látnivalók:
- Várpalotai vár, Palota vára vagy Thury-vár
- Római Katolikus templom – Várpalota
- Zichy kastély
- Bátorkő – Pusztapalota várának romjai
- Evangélikus templom – Várpalota
- Vegyészeti Múzeum
- Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház – Várpalota
- Inotai szélerőmű
- Nagy Gyula Galéria
Veszprém
Veszprém a Dunántúlon, a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye, egyetemi város. A hét dombra épült várost a királynék városaként is emlegetik.
Veszprém a Séd patakot körülvevő dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál. Északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában.
Veszprém számtalan látnivalót kínál az ide látogatóknak, a települést az év minden szakában élénk kulturális élet jellemzi. A város legszebb része a belváros, egyben mely közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja is.A palotákból, múzeumokból és templomokból álló várnegyed egyetlen sétálóutca. A várnegyed bejárata az Óváros térről nyílik, ahol a Városháza épülete is található.
Veszprém látnivalók:
- Tűztorony – Veszprém
- Veszprémi vár
- Érseki palota
- Dubniczay palota
- Erzsébet liget
- Óváros tér
- Hősök kapuja
- Veszprémi állatkert
- Petőfi színház – Veszprém
- Magyar Építőipari Múzeum – Veszprém
- Károly Templom
- Szent László Templom