szerda, november 6, 2024
HegyvidékLátnivaló

Bakonyi látnivalók

A Bakonyba látogatókat rengeteg látnivaló és program várja. A Bakonyi látnivalók között egyaránt megtalálhatóak természeti kincsek és építészeti remekművek is. Természeti látnivalói tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

A Bakony elhelyezkedése ideális, minden évszakban tud olyan vonzerőt biztosítani, amely tartalmas és érdekes kikapcsolódást jelenthet nem csak családok, hanem természetjárók, és akár a wellness iránt érdeklődők számára is.



A Bakony a dunántúli-középhegységhez tartozik. A Dunántúli Középhegység nagyjábóli közepe tekinthető a Bakony középpontnak. A Bakonyt egy nyugat-kelet irányú törésvonal két fő részre osztja, az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. A térség része a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

Bakonyvasút (Cuha-völgyi vasút)

A Bakonyvasút néven is ismert Győr-Veszprém-Vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított, eredetileg ipari célú vasútvonal. A Bakonyi látnivalók iránt érdeklődők számára mindenképp ajánlott egy út Magyarország legszebb vasútvonalán.

A Cuha-völgyi Bakonyvasút 2011-ben elnyerte a végleges műemléki státuszt. A Cuha-völgyön áthaladó vasútszakasz, valamint a Veszprém és Eplény közötti viaduktokkal tarkított vonalrész, és annak műtárgyai műemléki védettség alatt állnak.Bakonyvasút
A vonatok átlagsebessége 40 km/h, a vasútvonal teljes hossza 198,72 km.

A vasútvonal a Bakonyt keresztbe szeli át, fő jelentősége, hogy az elzárt bakonyi településeket bekapcsolja az ország vérkeringésébe. A Cuha-völgyi szakasz az Magyarország turisztikai célpontja lett.

Műszakilag is egyedülálló az országban a Porva – Csesznek és Vinye közti impozáns szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad át a Cuha-völgyben.


Cuha-völgy -A Bakonyi látnivalók kihagyhatatlan eleme

A Magas-Bakony egyik legszebb része, egyben legnépszerűbb kirándulóhelye az egyszerre vadregényes és könnyen bejárható, közel 4 kilométer hosszú Cuha-völgy. A Cuha-patak szurdokvölgye könnyen bejárható a patak melletti murvás úton. A sziklaszurdokban haladó turistaút nemcsak gyalog, hanem kerékpárral és lóval is jól járható.

A Cuha-patak a Zirci-medence forrásaiból táplálkozik. A Cuhai-Bakony-ér patak a Duna mellékvize Magyarországon. Felső, hegyvidéki szakaszát nevezik Cuhának. Cuha patakLegszebb szakasza a a Bakonyszentlászlóhoz tartozó Vinye közelében van, ahol festői sziklaszurdokok között folyik.

A Cuha szláv eredetű szó, jelentése száraz, ami arra utal, hogy a patak medre a meleg, csapadékhiányos hónapokban gyakran kiszárad.

A Cuha-patak völgyében halad az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú  Győr – Veszprém vasútvonal. A vasútvonal látványos hegyvidéki szakasza alagutakon, völgyhidakon halad keresztül. A völgy legszebb szakasza Porva-csesznek és Vinye vasútállomások közti szakasz.

A szurdok egyik legromantikusabb szakaszán található a vasút lenyűgöző völgyhídja, amelyet az emléktábla szerint 2013-tól Gubányi Károly hídnak neveznek.


Csillaghegyi kilátó

A Csillaghegyi kilátó az Iszkaszentgyörgy mellett elterülő erdő területén épült. Székesfehérvártól 5 km-re, a Keleti-Bakony utolsó nyúlványainak egyikén található.

A Piramitán található fából készült kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Bakonyra és Székesfehérvárra. A kilátó megközelítése az Iszkaszentgyörgy fölött húzódó Csillaghegyen, a piros turistajelzés követésével lehetséges.

A Piramita-hegyen nem a kilátó az egyetlen látnivaló. Itt található az egyetlen magyar piramis, valamint az Amadé–Bajzáth–Pappenheim kastély. A Piramita-hegyre keskeny út vezet fel, szőlőültetvényeken át.

csillaghegyi kilátó - IszkaszentgyörgyHelyenként a környező fák magasabbak, mint a kilátó, emiatt körpanorámára nem lehet számítani.


Kőris-hegyi kilátó

A Magas-Bakony egyik legszebb panorámáját nyújtó kilátója a Kőris-hegyi kilátó. A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, 709 méter. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A Kőris-hegyről tiszta időben az ausztriai Schneeberg és a Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsait is lehet látni.



A Kőris-hegyi Vajda Péter kilátót 1920-ban állították fel, majd 1962-ben újjáépítették, ezt követően pedig 2002-ben felújították. A kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A helyszín gyalogosan túraútvonalakon keresztül több irányból is megközelíthető:

  • Bakonybéltől
  • Odvaskőtől
  • Szépalmapuszta irányból
A hegyre aszfaltozott út vezet, amely erdőgazdasági üzemi útnak minősül. Használatához engedélyt kell kérni, mely megtehető munkanapokon a Bakonybéli Erdészeténél: Bakonybél, Szent Gellért tér 7.

A fából készült kilátó három szintes. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.

Kőris-hegy

A kilátótól nagyjából 50 méterre áll a polgári légtérellenőrző állomás. A radarállomás fehér kupolás radartornya leginkább egy focilabdához hasonlít. A komplexum területére tilos a belépés.


Római fürdő

A Bakony egyik leglátványosabb kirándulóhelye a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti szakaszán található, Római fürdőként ismert 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel.

A vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vájtak ki, a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik Római fürdőnek. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, amely egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog. Magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját.

A Római fürdő jelzett turistaúton közelíthető meg gyalogosan vagy hegyi kerékpáron, Jásd vagy Bakonynána irányából. Az elnevezésnek nincs köze a rómaiakhoz, fürdő soha nem működött itt.

Római fürdő - Bakony
A Római fürdő, vagyis maga a szurdok az országos Kéktúra jelzést követve könnyen megtalálható. Érdemes kora tavasszal, hóolvadás után felkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.


Széchényi Zsigmond kilátó

A Széchenyi Zsigmond kilátó a Tés melletti bükkerdőben található fából készült 18,48 méter magas kilátó. Tés a Bakony legmagasabban fekvő települése. A kilátó névadója a magyar vadászirodalom kiemelkedő alakja.

A kilátó mellett egy 8 állomásból álló erdőismereti tanösvény is létesült. A kilátó Tés községtől északra található, a település határán fut a piros és kék túraútvonal, ezért a túrázók kedvelt kiindulópontja. A Tési fennsíkon állandóan fúj a szél, minek köszönhetően nagyon tiszta a levegő.Széchenyi Zsigmond kilátó - Tés

A kilátó gyalogosan, néhány perces sétával megközelíthető Tésről. A kilátóról csodálatos panoráma nyílik a szomszédos településekre, erdőkre, valamint szélkerekeket is láthatunk.

Tés település kultúrtörténeti és turisztikai jelentőségét, hírnevét többek között a szélmalmok biztosítják. A falu határán fut az országos piros és kék túraútvonal, ezért a túrázók egyik kedvenc kiinduló pontja.


Fehérvárcsurgói víztározó

A Fehérvárcsurgói víztározó a Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett. A többcélú víztározó Fejér megyében, Fehérvárcsurgó mellett található. Átlagos vízmélysége 6-8 méter, de a legmélyebb pontjai elérik a 14-15 métert is.

A létesítményt 1971-ben építették ki, melyet 1972-ben helyeztek üzembe. Helyén eredetileg a termelőszövetkezet káposztaföldjei terültek el. Magyarország egyik legszebb környezetében fekvő tava, melynek vízfelülete maximális feltöltés esetén 223 hektárra növelhető. A tó kerülete nagyjából 13 kilométer.Fehérvárcsurgói víztározó
A tározó eredeti célja az volt, hogy a Gaja-patak alatti alábányászott területet védjék a vízbeszivárgások ellen. Másodlagos célja pedig az árvízi csúcsértékek csökkentése volt. A bánya bezárása óta az elsődleges hasznosításai feladat az árvízcsúcs csökkentés.

A tározó jelenlegi funkciói még a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a sporthorgászat, a strandolás. A tározónak kijelölt strandja van, de a tó zsilipje is kedvelt fürdőzőhely a környékbeliek körében, valamint egész évben működik a csónakkikötő.

A tó körül már kiterjedt üdülőövezet van, az infrastruktúra viszonylag jó.


Károlyi kastély

A Károlyi kastély Fehérvárcsurgón, a Bakony hegység keleti nyúlványai között, a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban található. Az impozáns kastély a Bakonyi látnivalók egyik gyöngyszeme, a 19. században épült klasszicista és eklektikus stílusban.

Az épületegyüttest Ybl Miklós és Henrich Koch tervei alapján a Károlyi családból származó gróf Károlyi György építtette 1844 és 1851 között. A kastély három jól elkülöníthető részre oszlik:

  • Főszárny
  • Oldalszárnyak
  • Pavilonok

A Károlyi kastélyban jelenleg egy 20 szobás szálló és étterem is üzemel, mely különféle fogadások, esküvők lebonyolítására is alkalmas. Az épületegyütteshez tartozik egy arborétum jellegű, 40 hektáros park.Károlyi kastély - Fehérvárcsurgó

A Károlyi kastély kizárólag idegenvezetéssel, egész évben látogatható. Az idegenvezetés időtartama kb egy óra, létszámtól függetlenül indul. A bekerített park az év bármely szakaszában ingyenesen látogatható.

Nagyszerű kirándulási helyszín, hiszen a közelben turistajelzésekkel megközelíthető a Bakony egyik legvadregényesebb szurdokvölgye a Gaja-völgy. Az évente megrendezésre kerülő Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok sok látogatót vonz ide.


Gaja-patak

Bakony legtisztább vizű patakja a Veim-pusztán eredő Gaja-patak, amely a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. A patak 20 kilométeren át kelet felé folyik, mielőtt Bodajknál délre fordulna.

Teljes hossza közel 100 kilométer, és a Fehérvárcsurgói-víztározót táplálja, majd dél felé fordulva a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Séddel együtt a Sárvízbe torkollik. A Gaja-patak vize barnássárgás színű, medre agyagos, átlagos vízmélysége 40 cm.Gaja-patak
A patak mentén hangulatos túraútvonalak találhatóak, köztük a két legismertebb szurdokvölgy. Egyik a Római fürdő vízesés környékén található, a másik Bodajk közelében, a klasszikus Gaja szurdok. Régebben több malom is üzemelt a patak felett, szinte minden hozzá közel eső településen, melyek nyomai még felfedezhetők.




A Gaja-patak Veszprém és Fejér megyén keresztül folyik.


Bakonyi gyilkos tó, Hubertlaki tó

A Bakonyi gyilkos tó nevét a közelben található Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig az Erdélyben található Gyilkos tóról, melynek képe hasonló az itt elénk táruló látványhoz. A  gyilkos tó egy az 1980-as évek közepén kialakított mesterséges tó, ami eredetileg vaditatónak készült.

A tó helyén egykor égeres állt.

Hubertlak egykor az Esterházy grófok emeletes vadászkastélya volt a tótól nagyjából 700 méterre fekvő Hamuházi réten. A kastély 1967-ben leégett, helyén ma vadászház és egy kulcsosház áll.

A Gyilkos tó kétségtelenül a Bakonyi látnivalók egyik kiemelkedő eleme. A hely csendjével és varázsával adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Gyilkos tó - BakonyA Gyilkos tó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A tó környékén gőtéket és más ritka kétéltűeket figyelhetünk meg.


Zirc – A Bakony fővárosa

A Magas-Bakonyban található Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa. Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására megjelentek az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. Okiratokban Zircet 1221-től említik, de jóval korábban is volt itt élet. A török hódoltság alatt, sok más településhez hasonlóan Zirc is elpusztult.Zirc - A Bakony fővárosaA 18-19. század fordulójára Zirc, a Bakony szívében, a térség központjává fejlődött. A 19-20. század fordulójára a Zirc lakossága meghaladta a 2500 főt. Természetes vonzáskörzetében 40 ezer ember élt.

Zirc Magyarország legmagasabban fekvő kisvárosa, 400 méteres magasságban helyezkedik el.

Környéke a Bakony-hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból kiemelkedő tája, ahol a fő értékek a csend és a jó levegő, valamint a gyönyörű természeti környezet.


Bakonybél

Bakonybél Zirc városától mindössze 16 kilométerre fekszik, az Északi-Bakony közepén, a Gerence-patak partján. A település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy emelkedik. Bakonybél környéke szinte teljes egészében természetvédelmi terület.

Bakonybél első írásos említése a Szent István által alapított bencés monostor okleveleiben fordul elő. Az Árpád korban jelentős szellemi központ volt, a török idők alatt teljesen elpusztult.Bakonybél - SzentkútBakonybél valamivel több 1200 fős település, melyet csodálatos természeti környezete és gazdag helytörténeti értékei tették kiránduló központtá.

Bakonybél látnivalói:

  • Pannon Csilagda
  • Bakonybéli Tájház
  • Bencés Apátság és Kolostor
  • Borostyán kút Káplna
  • Kőris-hegy, Vajda Péter kilátó
  • Erdők háza
  • Mészkő égető

Csesznek

Csesznek a Magas-Bakonyban, Zirc és Pannonhalma között fekszik Veszprém megyében. A településnek jelentős falusi turizmusa, a Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Csesznek környékét jól jelzett turistautak hálózzák be, bőséges választékot nyújtva a kirándulni vágyóknak.

Csesznek látnivalók:

  • Cseszneki vár
  • Falumúzeum
  • Milleniumi kert
  • Katolikus templom
  • Kőmosó-szurdok
  • Cuha-völgy
  • Kő-árok
  • Esterházy bükkfa

Legfőbb nevezetessége a település határában található több mint 700 éves cseszneki vár, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Bakonyi tájra. A Cseszneki vár nem csak Csesznek, hanem a Bakonyi látnivalók között is népszerű turisztikai célpont.Cseszneki vár

A váron kívül jelentős turisztikai célpont még Kőárok és az Ördögárok környéke. A Cuha-patak és az Aranyos-patak völgyét évente több ezer látogató keresi fel.

Csesznek és környéke az Árpád korban a bakonyi erdőispánsághoz tartozhatott, így eredetileg királyi birtok volt. A 13. században a Csák nemzetség birtokába került, hozzájuk köthető a vár felépítése is. Csesznek az 1867-es kiegyezésig járási székhely volt.


Jásd

Jásd település Veszprém megyében, Várpalotától 18 kilométerre fekvő település. Várpalota, Mór és Zirc irányából is megközelíthető közúton. A település kiemelkedő látnivalója a Keresztény szentkút, mely 600 évnél is idősebb. Érdekes látványossága a jelenleg is működő Poós vízimalom.

A Poós vízimalom egy 3 szintes vízimalom volt, melynek őrlési módszere az úgynevezett visszaöntéses őrlés. Több fokozatú aprítás egy aprítógépre visszavezetéssel.Poós vízimalom - JásdA közel 200 éves malom épülete egy L alakú, nyeregtetős, palafedésű épület, melyhez a vízkerék délről csatlakozik. A kerék mozgási energiája a pincén keresztül kerül leosztásra.

A vízimalom 1950-ig működött malomként, ma múzeumként látogatható, működő állapotban. Látogatáskor üzemben helyezik. A malom látogatása telefonon előre egyeztetett időpontban lehetséges.

 

Jásd és környéke Magyarország egyik malmokban leggazdagabb vidéke. Ez a Bakonynak köszönhető, mely klímájával lehetővé teszi a gabonatermelést, ugyanakkor a szintkülönbségek felszabdalják a területet, ezáltal megakadályozva a gabona feldolgozásának centralizációját.

Jásd látnivalók:

  • Tájház
  • Szentkút
  • Poós vízimalom
  • Szűz Mária Világkirálynője Templom
  • Nagy kőbánya

Várpalota

Várpalota a Dunántúlon, Budapesttől 90 kilométerre, Veszprém megye keleti részén helyezkedik el. A Balatontól alig 30 kilométerre fekvő 20.000 lakosú település Székesfehérvár és Veszprém között félúton található.



Várpalota a 60-as évektől kezdődően fokozatosan vált turistaközponttá. Gazdag történelmi múlttal rendelkező település, számos műemléke kapcsolódik Hunyadi Mátyáshoz, valamint az Újlaky családhoz, és a török végvári harcokhoz.

Legfőbb nevezetessége a város központjában megtalálható Várpalotai vár, más néven a Thury-vár, mely a 14. század óta jelképe a városnak. A Szabadság téren álló vár minden irányból jól megközelíthető.
A várostól nem messze található Pusztapalota várának, más néven Bátorkő vára maradványai, melyet a 13. század második felében építtetett a Csák nemzetség.

Várpalotán épült meg Magyarország első szélkereke, az Inotai szélerőmű.

Várpalota látnivalók:

  • Várpalotai vár, Palota vára vagy Thury-vár
  • Római Katolikus templom – Várpalota
  • Zichy kastély
  • Bátorkő – Pusztapalota várának romjai
  • Evangélikus templom – Várpalota
  • Vegyészeti Múzeum
  • Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház – Várpalota
  • Inotai szélerőmű
  • Nagy Gyula Galéria

Veszprém

Veszprém a Dunántúlon, a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye, egyetemi város. A hét dombra épült várost a királynék városaként is emlegetik. 

Veszprém a Séd patakot körülvevő dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál. Északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában.

Veszprém történelmi múltja a honfoglalás idejéig vezethető vissza. Első királyunk, Szent István felesége, Gizella révén vált a királynék városává. Egyes feltételezések szerint több Árpád-házi királyné sírja is Veszprémben keresendő.

Veszprém számtalan látnivalót kínál az ide látogatóknak, a települést az év minden szakában élénk kulturális élet jellemzi. A város legszebb része a belváros, egyben mely közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja is.VeszprémA palotákból, múzeumokból és templomokból álló várnegyed egyetlen sétálóutca. A várnegyed bejárata az Óváros térről nyílik, ahol a Városháza épülete is található.

Veszprém látnivalók:

  • Tűztorony – Veszprém
  • Veszprémi vár
  • Érseki palota
  • Dubniczay palota
  • Erzsébet liget
  • Óváros tér
  • Hősök kapuja
  • Veszprémi állatkert
  • Petőfi színház – Veszprém
  • Magyar Építőipari Múzeum – Veszprém
  • Károly Templom
  • Szent László Templom