A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, mely építésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexumának számított. Akár 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A Csillagerőd elődjét 1568-ban kezdték építeni és 1586-ra épült meg. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt, … Olvass tovább
Ráckeve Pest megyében, a Csepel sziget déli részén található. A Budapesttől nagyjából 50 kilométerre fekvő település 1989-ben kapta meg a városi rangot. Területe már a bronzkorban lakott volt. Ráckeve közigazgatási területe keresztülér a Csepel-szigeten, így érintkezik a Duna főágával is. Központja a Duna-ág jobb partján, magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrésze pedig a bal … Olvass tovább
A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Magyarország egyik legfontosabb kulturális és turisztikai helyszíne, legjelentősebb műemlék együttese. A várnegyedben található épületek közül több is önmagában jelentős nevezetesség. A várat 1243-ban IV. Béla kezdte el építeni a 175 méter … Olvass tovább
Tata város Komárom-Esztergom megyében fekszik a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál. A Budapesttől 60 kilométerre fekvő település méltán híres tavairól, csatornáiról, langyos forrásairól, gyakran nevezik a vizek városaként is. A város kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 … Olvass tovább
Dömös Komárom-Esztergom megye és Pest megye határán, a Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől 45, Esztergomtól 16 kilométerre található. A szomszédos Visegrád településtől mindössze 5 kilométer válassza el. Dömös neve 1079-ben bukkan fel először Szent László király egyik oklevelében, azonban régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is laktak emberek a környéken. A Pilis-hegy Dömössel együtt … Olvass tovább
A Keszthelyi Történelmi Panoptikum Magyarország legnagyobb panoptikuma, ahol több mint félszáz magyar történelmi személyiség, király, fejedelem, hadvezér, költő megtévesztésig hű viaszszobra látható. A kiállított szobrok korhű öltözékekben és környezetben varázsolják elénk a múltat, 1500 évet felölelve. Külön pódiumon kerültek kiállításra az erdélyi fejedelmek, valamint az 1848-as szabadságharc és forradalom és a Rákóczi szabadságharc híres alakjainak … Olvass tovább
Szarvason, Magyarország legnagyobb Arborétumában, a Szarvasi Arborétumban található a Mini Magyarország makettpark. A két hektáron elterülő makettparkban Magyarország, Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Őrvidék épített öröksége, nevezetes épületeinek, vasútjainak minden apró részleteiben kidolgozott kicsinyített mása látható. A makettpark 2013. április 10-én nyílt meg, melyen 9 hónapon keresztül 12 szakember és több, mint 50 kivitelező dolgozott. A … Olvass tovább
Szarvas Békés megyében, Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik. Építészeti emlékekben és természeti látnivalókban egyaránt gazdag város. Régészeti leletek tanúsága szerint a város környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, … Olvass tovább
Gyöngyös heves megyében, a Mátra déli lábánál, 171 méter tengerszint feletti magasságban, Budapesttől 80 kilométerre terül el. Északról a Mátra, délről az alföld határolja. Nevét a rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta, mely a Mátrából ered és Tarnaörs településnél éri el a Tarna-patakot. Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók … Olvass tovább
A Halászbástya Budapest egyik fő turisztikai látványossága, mely a Budai várnegyedben, Budapest I. kerületében található. A neoromán stílusú épületegyüttes a régi budai várfalak helyén épült 1895 és 1902 között Schulek Frigyes tervei alapján az 1896-os millenniumi évfordulóhoz kötődő városrendezés keretében. A Halászbástya elnevezést a hagyomány azzal magyarázza, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét … Olvass tovább