Vonyarcvashegy egy kedvelt üdülőfalu Zala megyében, a Balaton északi partján. A Keszthely kistérséghez tartozó 2400 lakosú nagyközség szinte egybeépült Gyenesdiással és Balatongyörökkel. Délről a Balaton, északról a hegyek veszik körebe a települést. A hazai és külföldi turisták körében is egyaránt népszerű Vonyarcvashegy gyönyörű strandokkal, hajózási, vízisízési, vitorlázási és horgászási lehetőségekkel várja az ide látogatókat. Vonyarcvashegy a … Olvass tovább
Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 700 méter. Népszerű kiránduló és üdülőhely. Tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Budapest és Esztergom között nagyjából félúton fekszik Pest megye határán. Pilisszentkereszthez tartozik. Dobogókőt gyakran a Pilis részeként emlegetik, azonban vulkanikus eredete geológiailag az Északi-Középhegységhez azon belül is a Visegrádi-hegységhez fűzi. A Börzsönytől a Duna választja … Olvass tovább
Bogács Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 km-re, Egertől 18 km-re keletre található a Bükk-hegység kiszélesedő völgyében. A Hór és a Szoros-patak völgyének találkozásánál fekszik. Bogács a nemzetközi hírű termálfürdőjéről, valamint borkultúrájáról ismert. A települést 1248-ban említik először, Bogach néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban birtokaik nagy része az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, csak a … Olvass tovább
Kapuvár mintegy 11.000 lakosú kisváros Győr-Moson-Sopron megye középső részén, a Rábaköznek és a Hansági medencének a találkozásánál. Győrtől 50 kilométerre, Soprontól 40 kilométerre található. A Kis-Rába partján fekvő településen áthalad a 85-ös főút, vasútállomása a Győrt Sopronnal összekötő vasútvonal mentén fekszik. Kapuvár története A 10. században a honfoglaló magyarság szállásterületének peremére került a település, így … Olvass tovább
Tapolca városa alatt egy egész barlangrendszer húzódik, melyet 1903-ban fedeztek fel kútásás közben. Felfedezése után 10 évvel a látogatók előtt is megnyitották. A Tapolcai tavasbarlang teljes hossza 3280 méter, melyet a mészkő repedéseibe bejutó víz alakított ki. A látogatható rész nagyjából 300 méter hosszú, ebből 180 méter a hajózható hossz. Ez volt Magyarországon az első villanyvilágítással … Olvass tovább
Tapolca Veszprém megyében a Balaton-felvidék nyugati szélén található. A róla elnevezett Tapolcai-medence közepén, a Balatontól 12 km-re helyezkedik el, a Tapolcai járás székhelye. A város Szláv eredetű nevét az itt fakadó meleg vizű forrásokról kapta. Tapolca Turul ispán birtoka volt az 1200-as években, mikor II. András király neki adományozta a területet 1217 körül. A település 1346-ban … Olvass tovább
A Békés megyei Szabadkígyós településen található Wenckheim kastély a Wenckheim család legnagyobb kastélya. A kastély 1875 – 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban, gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina megbízásából. Az épület elkészültekor a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. Az építkezés megkezdésével együtt kezdtek hozzá a kastélyhoz tartozó park kialakításhoz … Olvass tovább
Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól nagyjából 70 km-re fekszik északkeletre, a Bodrog folyó mentén, Tokaj-Hegyalja és az Alföld találkozásánál. Sárospatak a középkor óta jelentős jelentős település Magyarországon, azonban már az őskorban is lakott volt. A tokaji bortermelő vidéken elhelyezkedő települést a múlt században Bodrogparti Athénnek is nevezték. Sárospatak lakossága nagyjából 12.000 fő, területe 139 km2. … Olvass tovább
A Tiszadobi Andrássy kastély 1880 és 1885 között épült, idősebb Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere megbízásából. A kastély Alpár Ignác tervei alapján épült egy magaslaton, a Tisza partjához közel. Az épületet 500 hektáros park veszi körül, melyet Gróf Andrássy Gyula kezdte el építtetni, amit később fia folytatott. A parkot kelet felől a Tisza határolja, távolabbi … Olvass tovább
A Sárospataki vár vagy Rákóczi vár Sárospatak legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legismertebb vára. A Bodrog partján álló eredeti várat Perényi Péter főispán 1534 és 1542 között építette családi székhelyként. A Mohácsi csata után az ő birtokába kerül a város, valamint a város északi végén elhelyezkedő Pálóczi várkastély. Rákóczi vár – Vörös torony Perényi a középkori … Olvass tovább