Sopron

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni hegység és a Fertő tó melletti Balfi dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.  Magyarország egyik legrégebbi települése, a műemlékeket tekintve a maga kétszáznál több műemlékével a Budai Vár után következik. A város egyesíti magában a múltat és a … Olvass tovább

Százhalombatta

Magyarország dunántúli tájegységének közel húszezer lakosú, fiatal városa Százhalombatta, mely 27 kilométerre délre fekszik Budapesttől. Százhalombatta a dél-Budai Kistérség kiemelkedő települése, amely könnyen elérhető autóúton, autópályán, tömegközlekedéssel, valamint hajóval is. A Benta-patak itt folyik a Dunába. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. A város bővelkedik régészeti emlékekben és feltárásokban. A modern kisváros múltbéli örökségét megbecsülve, korábbi … Olvass tovább

Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park 1985-ben jött létre a Gömör-Tornai-karszt földtani természeti értékei, felszíni formái és barlangjai védelmére. Ez a első nemzeti parkja hazánknak, mely kifejezetten a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre. A Nemzeti Park területe közel 20 000 hektár, melyen 280 db kisebb-nagyobb barlang található. … Olvass tovább

Szigetvári vár

A Szigetvári vár az 1566-os török ostrommal írta be magát Magyarország történelmébe, mikor Zrínyi Miklós 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán Bécs ellen induló, közel 80.000 fős seregét. Szigetvár alapjait a XIV. század végén kezdték el lerakni. Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas torony lehetett, melyet négyzetes udvaron … Olvass tovább

Szigetvár

Szigetvár a Dél-Dunántúli régióban található, Baranya megyei város, a Zselic dombos nyúlványai és a déli síkvidék találkozási helye. A várost kettészeli az Almás-patak, mely szabályozás előtt gyakran kiáradt. Szigetvár területe évezredek óta lakott, a köztudatba mégis a török elleni hősies harcokkal került be. A város történelme gróf Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szultán csapatai között zajló … Olvass tovább

Jurisics vár

A Jurisics vár a Kőszeg várost védő erődítmény egyik legfontosabb bástyája. Jelenlegi formáját az 1777-es tűzvész után nyerte el, ekkor védőműveinek nagyobb részét lebontották. Önállóan is komplex erődrendszert alkot (elővár, belsővár, a kettőt külön-külön is körbevevő vizesárok), azonban a város védelme nélkül önmagában nem védhető. A négy saroktornyos Jurisics vár legrégebbi része a 13. században … Olvass tovább

Kőszeg

Kőszeg Magyarország nyugati határánál, a Kőszegi hegység lábánál fekszik, Budapesttől 260, Bécstől 110 kilométerre. A város gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. A királyi város címet már 1328-ban megkapta, melyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. A városban három kultúra keveredik: magyar, német és horvát. A németek a … Olvass tovább

Kecskemét

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye. Magyarország közepén, a Duna – Tisza közi homokhátságon, Budapesttől 86 kilométerre délre fekszik. Kecskemét ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre a település, melyet Nagy Lajos király 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említ. Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, melyet „Hírős város”-ként is szoktak emlegetni. … Olvass tovább

Eger

Eger

Eger megyei jogú város, Heves megye és az Egri járás székhelye. Eger ezeréves városának városképe hosszas fejlődés után alakult ki. A barokk formavilága, a középkori török emlékek jellegzetes építészetet teremtettek itt. A város hangulata egyszerre hősies és lenyűgöző, bájos és barátságos. A sok évszázados múltra visszatekintő Egri vár sugározza a hazafiasság és a bátor kiállás üzenetét. … Olvass tovább

Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Orfűi Tájház közös udvarban van a Kemencés udvarral, ahol az ország egyes tájegységeinek kemencetípusait és a hagyományos sütés-főzés eszközeit láthatják. A Kemencés udvar a magyar paraszti étkezési kultúrát eleveníti fel. Az ország különböző tájegységeinek kemencéit és a kemencés sütés eszközeit, edényeit láthatják az érdeklődők. A Tájház egyedülálló az országban, mert ami itt látható, az egy … Olvass tovább