A Thury vár Várpalota központjában, Veszprém vármegyében, a Balaton és a Velencei-tó között félúton található. Az elmúlt 600 év több ostromát is túlélt vár a 14. században épült a Bakony erdejében. A Várpalota jelképévé vált Thury vár, a legendás hírű várkapitányról, törökverő Thury Györgyről kapta nevét. A Thury vár elődjének számító fényűző palota építése a Kont … Olvass tovább
Szatmárcseke az ország leg észak-keletibb csücskében, a szatmári síkság északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Fehérgyarmattól 18 km-re fekszik. A Tisza-parti települést minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és nyugaton a Tisza, keleten a Túr folyó, délen az Öreg-Túr határolja. A legközelebbi város a 18 kilométerre lévő Fehérgyarmat, melyet csak közúton lehet megközelíteni. A 88 kilométerre lévő … Olvass tovább
A Cseszneki vár a Bakonyban, a Győr és Veszprém között vezető országút mentén, Zirctől északra található. A több mint 700 éves várat a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. Később a Csák nemzetség vásárolta meg a várat, tőlük pedig … Olvass tovább
A Pápai Kékfestő Múzeum 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes berendezéseivel együtt műemléki védelem alá került. Múzeumként 1962 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt. Feladata és célja a kékfestő mesterség és hagyomány ápolása, tárgyi emlékeinek felkutatása, gyűjtése és bemutatása. A 18. század második felében a hazánktól nyugatara eső területeken a textiliparban és a festőmesterségekben munkaerő felesleg képződött. … Olvass tovább
A Mecsek középhegység Dél-Dunántúlon, Pécstől északra található. Legmagasabb csúcsa a Zengő, melynek magassága 682 méter. A hegység 545 négyzetkilométernyi területet fed le, melyből nagyjából 335 négyzetkilométer a szűken vett hegyvidéki terület. Ásványkincsei a jura időszaki feketekőszén és az uránérc. A Mecsek területén közel száz barlang található. Északról a völgység, délről a Baranyai-dombság, keletről Szekszárdi dombság, és … Olvass tovább
A Nádasdy kastély képe az angol Tudor-kori kastélyokra emlékeztet. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a Ladányi birtokot, ahol egy kisebb kastélyt építettek. A gróf Nádasdy család 1851-ben vásárolta meg tőlük Sárladányt, melynek nevét később Nádasdladányra változtatták. A kastélyt 1873-76 között Nádasdy Ferenc építette át Tudor-stílusban, valamint építette ki a 24 hektár területű kastélyparkot. Főszárnya … Olvass tovább
Az impozáns Fehérvárcsurgói Károlyi kastély Fejér megye igazi gyöngyszeme. A 19. században épült klasszicista és eklektikus stílusban. Az épületegyüttest Ybl Miklós és Henrich Koch tervei alapján a Károlyi családból származó gróf Károlyi György építtette 1844 és 1851 között. A kastély három jó elkülöníthető részre oszlik. A főszárnyra, az oldalszárnyakra, valamint a pavilonokra. Az 1910-es években … Olvass tovább
A Szarvasi Arborétum Magyarország legnagyobb arborétuma, mely egész évben látogatható. Az 1800-as évek végén alapította az olasz származású Bolza család. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az arborétum 82 hektár területen helyezkedik el, ahol több mint 1600 féle növényritkaság található meg, 5 fás növénygyűjteményt foglal magában. Jelenleg az … Olvass tovább
A Zirci arborétum Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma a ciszterci apátság egykori angolkertjéből lett kialakítva. A 20 hektáron elterülő arborétumot Zirc belvárosában találjuk meg, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Az arborétumot a Cuha patak szeli át, bejáratánál egy kis tavat táplálva. Az Arborétumban mintegy 600 fa és cserjefaj, illetve fajta található, melyekből 70 tűlevelű. … Olvass tovább
A Magas-Bakonyban található Zirc (Veszprém megye) Magyarország legmagasabban fekvő városa. Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására megjelentek az első ciszterci szerzetesek a Bakonyban. Okiratokban Zircet 1221-től említik, de jóval korábban is volt itt élet. A török hódoltság alatt, sok más településhez hasonlóan Zirc is elpusztult. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az … Olvass tovább