Nagyrákos az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén található. A középkorban az Őrség egyetlen mezővárosa volt. A nagyjából 300 fő lakosú Nagyrákos Őriszentpétertől 3 kilométerre délkeletre, a Zala-folyó mellett fekszik. Nevét a Szala patakban régebben nagy mennyiségben megtalálható rákokról kapta. Nagyrákos jellegzetes szeres település, nevével először 1204-ben találkozunk. Egykor itt vezetett az Itáliába tartó Olasz … Olvass tovább
Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól 10 kilométerre északnyugatra, Fejér megyében található. A nagyjából 2000 fős települést északról a Bakony, nyugatról az Iszka-hegy, délről a Sárrét, keletről pedig a Móri-árok határolja. Tengerszint feletti magassága 144 méter. Iszkaszentgyörgy a Bakony legészakkeletibb lankáin fekszik, különleges atmoszféráját természeti és épített környezete adja. A településről gyönyörű panoráma van a szomszédos Székesfehérvárra és a Vértes … Olvass tovább
A Bakonyba látogatókat rengeteg látnivaló és program várja. A Bakonyi látnivalók között egyaránt megtalálhatóak természeti kincsek és építészeti remekművek is. Természeti látnivalói tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A Bakony elhelyezkedése ideális, minden évszakban tud olyan vonzerőt biztosítani, amely tartalmas és érdekes kikapcsolódást jelenthet nem csak családok, hanem természetjárók, és akár a wellness iránt érdeklődők számára is. … Olvass tovább
A Mala-forrásalagút Hévíz városrész és a Fürdő Szálló alatt húzódó, részben felújított és bejárható járatrendszer Esztergomban. Bejárata a Szent István Strandfürdő területéről nyílik. Korábban Esztergom ezen a részén volt a Hévíz tó, amit a Szent Tamás hegyből folyó hévizek tápláltak. A tavat 1838-ban lecsapolták, az alagutat pedig a tó forrásvizének elvezetésére építették. A térségben 15 … Olvass tovább
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A tájegység Pest megye és Komárom-Esztergom megye területén található. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi hegység között folyik. Elnevezése onnan ered, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire. A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Kulturális és történelmi emlékekben is … Olvass tovább
Esztergom a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján elhelyezkedő, fejlett iparú város. Szent István szülő és koronázási városa. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye. Kiváló idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. Az Árpád korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Földrajzilag Esztergom a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Pilis … Olvass tovább
A Postapalota Pécs városának egyik legszebb és legjelenősebb épülete, melyet Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatunk meg. A két emeletes épület látványa lenyűgöző. Harmonikus arányaival, Zsolnay kerámia díszítésével felhívja magára a figyelmet. A Pécsi postapalota jelenleg is postaként működik. Az épület 1902 és 1904 között épült Balázs Ernő tervei alapján. Az épület legszembetűnőbb elemei a … Olvass tovább
Valkonya egy kis zsáktelepülés Zala megyében, a Letenyei kistérségben, Nagykanizsától 14 km-re Nyugat-északnyugat irányban. Szép természeti környezetben, erdővel borított lankás dombok között fekszik. Valkonya a Dél-dunántúli Kéktúra útvonal része. Valkonya neve egy szláv személynévből, a Volkonából alakult ki, melynek jelentése farkas. Valkonya első írásos említése 1019-es okiratból származik, melyben a zalavári apátság dézsmafizetési helyként említi. … Olvass tovább
Az Árpádföldön lévő csokoládé palotának nevezett épület eredetileg nemesi vadászkúriának épült 1902-ben, mely a Wágner család tulajdonában volt. A II. világháború és az államosítás után közintézmények kaptak helyet az épületben. Lakták szovjet katonák, volt rendőrségi telephely, mozi, művelődési ház, sokáig pedig általános iskola. A Csokoládé Múzeum alapítója, Farkas Elemér több mint 20 éve foglalkozik csokoládéval, … Olvass tovább
Egervár Zala megyében található, Zalaegerszegtől 11 kilométerre északra, a 74-es főút mentén. A mai Egervár két, egykor önálló településből állt: Egervárból és Dénesfából. A Sárvíz-patak völgyében fekvő falu 1950-ben került Zala megyéhez. Egervár több neves családnak volt a lakóhelye, birtokközpontja. A 14-15. században az Egerváriaké, melynek kiemelkedő tagja volt Egervári László. Ő építtette a mai … Olvass tovább